A kérdés megválaszolásához feltételeztük, hogy olvasónk nem veszítette el az állását, így a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó készfizető kezességről szóló új jogszabály rendelkezései nem vonatkoznak rá.    
Először is mindkét pénzintézetnél személyes konzultációt javasolunk a törlesztő részletek csökkentésének lehetőségéről. 

A kormány a pénzügyi válság kirobbanását követően, a múlt év november elején kilenc hitelintézettel megállapodást írt alá a hitelesek megsegítéséről. Eszerint a devizaalapú hitellel rendelkezők esetén kritikus helyzetben, meghatározott bankoknál, kérhettek fizetési halasztást vagy a törlesztési idő meghosszabbítását. Ez a megállapodás eredetileg tavaly év végéig, vagyis 2008. december 31.-ig volt érvényben. A kormány folytatta a tárgyalást a bankokkal annak érdekében, hogy ezek a lehetőségek továbbra is az ügyfelek rendelkezésére álljanak. A Bankszövetség – tekintettel a forint árfolyamgyengülésére - 2009. február 16.-án önállóan is kezdeményezte a tavaly év végi megállapodás újbóli hatályba lépését, melyhez jelenleg 11 magyar bank csatlakozott (Raiffeisen Bank, OTP Bank, CIB Bank, FHB Bank, Takarékszövetkezeti Bank, MKB Bank, UniCredit Bank, K&H Bank, Allianz Bank, Porsche Bank). 

Felmerülhet még megoldásként – ha ennek fedezete adott - az előtörlesztés is, ez esetben is célszerű próbálkozni a szerződésmódosítási díj és egyéb költségek (pl. közjegyzői díj) elengedésével. A forinthitellé alakítás lehetősége is szóba jöhet, ezt azonban az általános szakértői megítélés nem tekinti jó megoldásnak. 
Amennyiben a módosított törlesztő részletek még mindig nem elfogadhatók vagy a pénzintézet egyáltalán nem mutat együttműködési hajlandóságot, legvégső esetben meg lehet próbálni „neki menni a banknak”. Tapasztalatom szerint, a törlesztő-részletek összegének növekedése nemcsak a devizaárfolyam emelkedése miatt következik be, hanem a bank - mivel profitorientált alapon működik, ráadásul próbálja kompenzálni az eddigi veszteségeit is - egyoldalú szerződésmódosítással a hitelkamat mértékét is egyidejűleg megemeli.

Véleményem szerint a bank előző eljárása a jelenleg kialakult válságban vitatható, hiszen az együttműködési kötelezettsége miatt az ügyfél érdekeire is tekintettel kell lennie. Érdekes helyzetet eredményez, ha az aktuális deviza-árfolyamon számított tőke és járulékkövetelés már meghaladja a fedezet (pl. gépjármű) jelenlegi vagy akár megvételkori értékét. Az adós részéről felmerülhet, hogy érdemes-e egyáltalán fizetnie az elviselhetetlen törlesztő-részleteket és ennek következtében elszegényednie vagy pedig inkább hagyni kellene, hogy a bank a fedezetet érvényesítse és pereskedjen vele a fennmaradó hátralék megfizetéséért.

Mindenesetre személyre szabott megoldással csak az adott kölcsönszerződés, a biztosítéki megállapodások és az adós helyzetének konkrét ismeretében szolgálhatunk. 

Dr. Géczi Beatrix ingatlanjogász és cégjogi szakértő Géczi & Géczi Ügyvédi iroda 1024 Budapest, Margit krt. 15-17. I/3. Tel.: 06 (20) 9786030 E-mail: [email protected]   Szakterületem az ingatlanjog, a kereskedelmi jog (klasszikus kereskedelmi szerződések, fogyasztóvédelem, társasági jog - ideértve a végelszámolás szabályait -, csőd- és felszámolási jog és az értékpapír jog) valamint a családjog. Ügyvédi irodánk professzionális képviseletet biztosít adóügyi és egyéb peres eljárásokban. A megjelent szakértői cikkekkel kapcsolatos további kérdéseit a [email protected] e-mail címen teheti fel. Ügyfélfogadás telefonon előre egyeztetett időpontban.    Szeretném felhívni az olvasók figyelmét, hogy a jogi esetek különbözőek, ezért a korábbi kérdésekre adott tanácsaim hasonló esetekre teljes biztonsággal nem alkalmazhatóak. Szakmai felelősséget a félreérthető kérdések, illetve a hiányosan közölt tényállások alapján adott válaszokért nem vállalhatok.