A vőlegény lebeszélése helyett kérem engedje meg, hogy elmagyarázzam, miért is előnyös mindkét fél számára a házassági szerződés megkötése. A vőlegénye szándéka nem bizalmatlanságot takar, sokkal inkább azt bizonyítja, hogy előrelátó, megfontolt ember a választottja, aki az élet nem várt fordulataira is igyekszik felkészülni.                      

Az először házasulók közül sokan nem is tudják, hogy a házasság megkötésével az életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy minden közös tulajdonnak számít, amit a házasság időtartama alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek.
E főszabály alól kivétel az a vagyon, amely valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Ez lehet a házasságkötéskor már meglévő, a házasság fennállása alatt örökölt vagy ajándékba kapott, illetve személyes használatra szolgáló vagyontárgy. Ide tartoznak a különvagyon értékén későbbiekben megszerzett vagyontárgyak is. 

Amennyiben később esetleg válásra kerül sor, a fentieken kívül keletkezett közös vagyon – ellenkező megállapodás hiányában - fele-fele arányban oszlik meg.
A külön megszerzett és a törvény erejénél fogva közös vagyonba kerülő vagyonelemek közül kiemelést érdemel a munkabér, a jutalom és a vállalkozásból származó jövedelem, de ide tartozik a nyeremény, a feltalálói díj valamint a művészek honoráriuma is. Érdemes megjegyezni, hogy például a házasság fennállása alatt szerzett üzletrész, illetőleg a különvagyonba tartozó ingatlan bérbeadásából származó jövedelem is közös, elosztandó vagyonnak számít.    
  
A családjogi törvény azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a házasuló felek, illetve a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a vagyonközösség előzőek szerinti általános szabályaitól eltérően - szerződéssel rendezzék. 

A házassági szerződésben a házasulók a törvénytől eltérően is meghatározhatják, hogy mi kerüljön a közös, illetve a különvagyonba. Válás esetén így vita – és bizonyítási nehézségek – nélkül zajlik le a vagyonmegosztás. Házassági szerződés tehát a házasságot megelőzően és annak fennállása alatt is köthető, és annak hatálya nem csak a már meglévő, hanem a jövőben megszerzendő vagyontárgyakra is kiterjedhet.
A házassági szerződés célja egyrészt a korábban megszerzett vagyon védelme, másrészt pedig a jövőbeni – a törvény alapján automatikusan létrejövő – vagyonszerzési közösség megakadályozása, illetőleg korlátozása.          

A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges, annak tartalma utóbb a felek közös megegyezésével szabadon módosítható, felbontható vagy megszüntethető. 

Házassági szerződés illetőleg a felek megegyezése hiányában a bíróság rendelkezik a házassági vagyon megosztásáról. A házasfelek megromlott kapcsolata illetőleg a bírósági eljárás nehézkessége miatt a jogerős döntésre azonban gyakran csak hosszú évek elteltével kerülhet sor. Az elhúzódó eljárás költsége pedig többszöröse a házassági okirat megszerkesztésének egyszeri díjánál.       
       
Talán sikerült meggyőznöm Önt, hogy a házassági szerződés megkötése mindenki számára ajánlatos. Különösen azok fontolják meg, akiknek előző házasságukból gyerekeik vannak, de vállalkozóknak is praktikus, akik jóval vagyonosabbak választottjuknál. Érdekes módon azok is jól járhatnak a házassági szerződéssel, akik párja jelentős adóssággal lép be a házassági közösségbe.

Dr. Géczi Beatrix