Alma, áfonya, hagyma, káposzta, karfiol, kakaóbab, kávé, körte, mandula, mustár, napraforgó, repce, retek, sárgarépa, takarmánylucerna, uborka – hozamuk mind a beporzástól függ. A száz leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát rovarok vagy más állatok porozzák be.

Az emberiség élelmének 30-35 százaléka az állati beporzás sikerességétől függ, ha viszont a növényi alapanyagok sokféleségére, az élelmiszerek minőségére gondolunk, akkor ez az arány jóval magasabb – áll a Magyar Tudományos Akadémia legújabb jelentésében.

A kihalással fenyegetett beporzó fajok száma folyamatosan növekszik, és emögött számos esetben az emberi tevékenység áll. Ennek következményeként milliók élete kerülhet veszélybe, ugyanis a beporzott növények termése, magja, olaja, stb. fontos élelmiszer-alapanyag, emellett vitaminok és nyomelemek forrása.

MTI / Bugány János

Mi fenyegeti a beporzókat?

A gerinces beporzók 16 százalékát világszerte a kihalás fenyegeti. Noha a rovarokról nem készült ilyen világméretű értékelés, egy-egy nagyobb régióval, több országgal foglalkozó kutatások szerint e fajok esetében is jelentős a fenyegetettség, különösen a méhek és a lepkefajok esetében. A rovar beporzók több mint 40 százalékát helyi jellegű veszélyek fenyegetik.

„Számuk elsősorban a földhasználat változása, az intenzív mezőgazdasági eljárások és a növényvédőszerek alkalmazása, az invazív fajok, betegségek és kártevők megjelenése, valamint a klímaváltozás miatt csökken” – mondja Sir Robert Watson, az IPBES (Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform) alelnöke. A vadon élő beporzók számának csökkenését eddig Északnyugat-Európában és Észak-Amerikában igazolták vizsgálatok.

A világ többi részéről hasonlóan nyugtalanító eredmények érkeztek, azonban a vizsgálati eredmények még túl gyérek ahhoz, hogy nagyléptékű következtetéseket lehessen levonni belőlük – derül ki az MTA közreműködésével készült IPBES-jelentésből. A kutatók szerint a növényvédő szerek világszerte veszélyeztetik a beporzókat, hozzátéve, hogy a hosszú távú hatások még nem ismertek.

A jelentés a genetikailag módosított növényekre (GMO) is kitér. Az ilyen haszonnövények rendszerint jól tolerálják a növényvédő szereket, vagyis e vegyületeket olyan koncentrációban lehet alkalmazni, amelyek jó eséllyel kipusztítják a gyomokat a táblából, ezáltal viszont a beporzók táplálékforrásai beszűkülnek. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik, hogy alig ismerjük a GMO-termesztés indirekt és nem végzetes hatásait beporzókra nézve, és e tényező emiatt rendszerint nem szerepel a kockázatfelmérések szempontjai között.

MTI / EPA

Mit lehet tenni a védelmükben?

A jelentés szerint egyértelműen a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele a megoldás. A szakértők az alábbi konkrét intézkedéseket javasolják:

• A termőföldeken létesítsenek vadvirágokkal borított sávokat.

• A termelők egész tájakra kiterjedően biztosítsák vagy növeljék a beporzók élőhelyeinek változatosságát, ennek során használják fel a mozaikos jellegű élőhelyeket kialakító, hagyományos mezőgazdálkodási módszereket.

• Csökkentsék a növényvédőszer-használatot: keressenek vegyszermentes módszereket a károk elhárítására, új technológiákkal csökkentsék a vegyszerek szóródását.

• Javítsák a méhtartás körülményeit (ide értendő a kórokozók elleni fellépés és a méhkereskedelem és -tartás hatékonyabb, jobb szabályozása).