A szmogriadó riasztási fokozatát rendelte el Budapesten pénteken reggel 6 órától Tarlós István főpolgármester, miután a kisméretű szálló por (PM10) egy napra számított átlageredménye november 2-án a főváros három, november 3-án pedig négy mérőpontján elérte és meghaladta a riasztási küszöbértéket (100 µg/m3) - jelentette be a Főpolgármesteri Hivatal. (A PM10 a levegőben szálló igen apró folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecske. Tartalmazhat kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet, többsége rákkeltő hatású.)

A jelenlegi szmoghelyzet oka alapvetően meteorológiai. A szennyezőanyagok normális esetben hígulnak, a mostani időjárás miatt azonban a légkörbe került szennyezőanyagok nem tudnak eltávozni, így a talaj közelében felhalmozódnak.

Izgatott nyálkahártyák

Zsámboki Gabriella tüdőgyógyász, allergológus szerint a kevésbé átszellőzött levegő miatt leginkább a nehézlégzéses panaszok fokozódása várható. Kétféle hatással számolhatunk: egyrészt az amúgy is beteg emberek  - például COPD-nél - állapota súlyosbodhat, de az egészséges emberek légutait is ingerli ez a levegő. Akinél amúgy is kimutatható egyfajta túlérzékenység, az jobban reagál erre az irritáló hatásra. Az asztmások a légúti túlérzékenység miatt, a krónikus légúti betegek pedig az eleve beszükült légzésfunkciós értékek további romlásától szenvedhetnek.

A levegőben szálló por izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Fokozza az olyan betegségek tüneteit, mint az asztma, a bronchitis, a tüdőtágulat, illetve bizonyos típusú szívelégtelenségek. A szmogot előidéző ózon köhögést okozhat, emellett irritálhatja a torkot és kellemetlen érzést válthat ki a mellkasunkban. Az anyag hatására romlik a tüdőfunkció és nem tudunk olyan mélyen és aktívan lélegezni, mint egyébként; kisebb és gyorsabb lélegzeteket veszünk, mint egyébként.

MTI/Vajda János

Zsámboki doktornő szerint bármennyire is rossz ilyenkor a lakásban lévő levegő is, még mindig az a jobb választás, ha otthon maradunk. Hanyagoljuk a sétát, a mozgást, de ha mégsem tudunk erről lemondani, a reggeli órákban ejtsük meg. Bizonyára nem sokan tehetik meg, hogy ilyenkor magasabban fekvő helyekre utaznak, a hegyekben lényegesen jobbak a feltételek ilyenkor is. Különösen figyeljünk oda a gyerekekre, csak annyi időt töltsenek ilyenkor a szabadban, amennyit feltétlenül szükséges. A gyengébb immunrendszer mellett a gyerekek jellemzően gyakrabban vesznek levegőt, mint a felnőttek, ezért nagyobb dózisban lélegzik be a káros anyagokat. Ráadásul a kiskorúak fogékonyabbak az asztmára, amelynek mértékét súlyosbíthatja a szmog.

A szervezet tűrőképessége amúgy bámulatos, a légutak öntisztulásával a nagyobb részecskék eleve kimosódnak, igaz, a kisebb részecskék egész mélyre jutva okozhatnak panaszokat. Mivel átmeneti időszakról van szó, nem kell tartanunk a hosszú távú egészségkárosodástól. Kisebb eső vagy erősebb szél is képes kitisztítani a levegőt, és megkönnyebülhetünk.

Agyvérzést, szívrohamot is okozhat

Minden korábbinál erősebb a bizonyíték, hogy a légszennyezettség szélütést és szívrohamot okoz, ezért az embereknek el kellene kerülniük a szmog belélegzését – riasztott még 2010-ben az Amerikai Szívtársaság. A szakértők azt is pontosították, hogy a fosszilis tüzelőanyagok – szén, olaj, benzin – elégetése során keletkező, finom szemcseméretű égéstermék a legveszélyesebb. Hangsúlyozták, hogy még az egyébként egészséges emberekben is – akár órák vagy napok alatt – közvetlenül növeli a hasonló események (szívroham, szélütés) kockázatát, ha ezeket az apró részecskéket nagyobb koncentrációban tartalmazza a levegő, amelyet belélegeznek. Hat év egészségügyi kutatásainak szisztematikus áttekintése megerősítette, hogy a légszennyezés következtében növekszik az artériák elzáródásának kockázata és kapcsolatba hozható a korábbi halálozással is.

Az apró részecskék hatása alapvetően közvetett lehet azáltal, hogy gyulladást okoznak, de az sem kizárt, hogy olyan kémiai anyagokat szállítanak, amelyek közvetlenül is károsítják az egészséget. A szervezet válaszreakciói miatt növekszik a rögképződés, a trombózis valószínűsége, károsodnak az erek és a keringés, emelkedik a vérnyomás, romlik a szív teljesítménye, mindez végül szívrohamhoz, szélütéshez, illetve halálhoz vezethet. A szakértők azt tanácsolták, hogy különösen a nagyobb kockázattal élők, az idősebb, keringési problémákkal küzdők figyeljenek az aktuális légszennyezési adatokra, és korlátozzák a szabadban, szennyezett levegőn eltöltött időt.

A szálló por koncentrációja

Hernádi Levente

A levegő minőségét az Európai Unió által akkreditált mérőállomások figyelik, ezekből a jelentősebb településeken szinte mindenhol található, illetve háttérméréseket is folytat a Vidékfejlesztési Minisztérium. A szálló por koncentrációja az EU szabványai szerint napi 50 mikrogramm lehet köbméterenként, ezt a szintet évente legfeljebb 35 alkalommal lépheti túl.

A légszennyezettségi térképeken olvasható százalékos arányok esetében ez a határérték jelenti a 100 százalékot. Ha tehát 2-300 százalékos koncentrációt látunk itt, az azt jelenti, hogy 100-150 mikorgramm szálló por található egy köbméter levegőben.

A szmogriadóval kapcsolatos további hírekért kattintson!