Számos tényező növeli a stroke kockázatát: leginkább a magas vérnyomásban szenvedő betegeket, a testsúlyfelesleggel és zsíranyagcsere-zavarral élőket, a cukorbetegeket, a dohányzókat és a fizikailag kevésbé aktív embereket veszélyezteti a szélütés. A legnagyobb azok fenyegetettsége, akiknél többféle kockázati tényező együttesen áll fenn.

A szív- és érrendszeri betegség (elsősorban a lezajlott szívinfarktus, a szívbillentyű-betegségek, egy bizonyos típusú szívritmuszavar – a pitvarfibrilláció) fokozza a stroke kockázatát. Közülük a legfontosabb a pitvarfibrilláció, amely itthon mintegy 200 ezer embert érint. Ez a ritmuszavar gyakran vezet trombusok keletkezéséhez, melyekből kis vérrögök szakadhatnak le és a vérárammal az agyi erekbe jutnak.

A stroke tünetei

Az agyban, egy jól körülhatárolt helyen található meg minden testi működésünk központja. Stroke esetén az elzáródott érhez tartozó agyi terület nem kapja meg a működéséhez elengedhetetlenül szükséges mennyiségű vért és vele együtt az elegendő oxigént.

Agyi érkatasztrófára utalhat az arc, a kar vagy a láb általában egy oldalon hirtelen fellépő zsibbadása, gyengesége, érzéketlensége vagy bénulása; a száj hirtelen „félrehúzódása”, elferdülése. Ahogy a hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar; az egy vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság. Gyanús a hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés; de a minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás is.

A tünetek lehetnek átmenetiek vagy maradandók, együtt és külön-külön is előfordulhatnak. Gyors javulást mutathatnak, elmúlhatnak, majd visszatérhetnek, és végleges bénulássá súlyosbodhatnak. Nagyon fontos, hogy már egyetlen tünet jelentkezése esetén is, azonnal hívjuk a mentőket, hisz a tünetek kezdete után 3 órával kezdett vérrögoldó kezeléssel a stroke kimenetele nagyban enyhíthető.

A befolyásolható kockázati tényezők korai felismerése és megfelelő kezelése csökkenti a stroke kialakulásának valószínűségét. A magas vérnyomás megfelelő kezelése az egyik legfontosabb, amely akár 40 százalékkal is mérsékelheti a bajt. A krónikus vesebetegeknél kiemelten fontos a vérnyomás ellenőrzése. A rendszeres testmozgás, a megfelelő testsúly, a stressz kerülése, a koleszterin- és a vérzsírszintek beállítása, a sófogyasztás minimalizálása mind fontos tényezők a megelőzésben.