A szívmegállás Európában évente csaknem félmillió halálhoz vezet. Ennek része az is, hogy sok súlyos, hosszú betegségben szenvedő ember végül ugyancsak hirtelen szívhalállal fejezi be életét. Az igazi dráma az, amikor egészségesnek tartott, panaszmentes fiatalemberek hirtelen összeesnek és meghalnak: az orvosi szaknyelv ezt hívja hirtelen, váratlan szívhalálnak. 

Az esetek többségében először a vérkeringés azért áll meg, mert a szív a szabályos összehúzódások helyett remegni, fibrillálni kezd és így a véráramlás megszűnik. Ezt a végzetes szívritmuszavart lehet szerencsés esetben áramütéssel, erre a célra szerkesztett műszerrel, defibrillátorral megszüntetni. 

Dabit Arzamendi és munkacsoportja a Montreali Szív Intézetben kanadai és spanyol eseteket vizsgált: 40 évesnél fiatalabb korban hirtelen elhunyt emberek halálának okát kutatta. Összesen 243 olyan halálesetet találtak, ahol igen részletes kórtörténet is rendelkezésre állt és boncolás történt. Csak erőszakmentes, kórházon kívüli halálesetekkel foglalkoztak. Ebből a csoportból 97 fiatal ember (39,9 százalék) egyértelműen szívhalállal fejezte be életét, közülük 58 esetnél koszorúér-szűkületet találtak. A húszévesnél fiatalabbak között koszorúérbeteg nem volt, de a 20-30 évesek között a halál oka 37 százalékban koszorúér-szűkületnek bizonyult, a 31-40 esztendős hirtelen halottak csoportjában pedig már 80 százalékban koszorúér-betegséget találtak. 

A kutatók a koszorúér-betegség jól ismert kockázati tényezői közül az elhízást és a kóros vérzsírszintet emelik ki. Hangsúlyozzák, hogy ennek a két befolyásolható rizikó faktornak a gyakorisága világszerte növekszik. Rámutatnak arra, hogy az idősebb korosztályokban a vezető halálok a szív- és érrendszeri betegségek csoportja, és eredményeik alapján ez a korábbi időszakhoz képest mind fiatalabb életkorban megjelenik. Nemcsak az orvosok, hanem az egész társadalom érdeke a megelőzés, amelyet már a gyermekkortól szükséges megkezdeni. A tanulmányt az American Heart Journal közölte.