Az EPIC-tanulmány 1992-ben indult és Európa tíz országában gyűjtötték össze azt a fél milliónál is több önkéntest, aki részt vesz a tudományos munkában. A vizsgálat célja, hogy felderítsék: van-e összefüggés táplálkozásunk, ételeink, italaink és a rosszindulatú daganatos betegségek között. A most nyilvánosságra hozott adatok azt igazolták, hogy abban a csoportban, amelynek tagjai a javasolt egészséges étkezés szabályai szerint naponta öt részletben, összesen 40 dekányi gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, kilenc százalékkal ritkább a rosszindulatú daganat, mint azok között, akik csak néha esznek természetes növényi ételeket. Mind a szakemberek, mind a média jelentős része meglepve és rosszkedvűen fogadta az eredményt. "A zöldségek fogyasztása nem véd a ráktól" − jegyezte meg a The New York Times. A csalódás oka döntően az volt, hogy korábban egyes szakértők azt jósolták: az ilyen, főleg növényi táplálkozás a felére csökkenti a rák okozta halálozást.

A The Lancet szerkesztőségi közleményében emlékeztette az olvasókat arra, hogy a minden nap, lehetőleg öt részletben elfogyasztott gyümölcs és zöldség megevésével elért eredmény csak látszólag szerény siker. Sok meggyőző adat bizonyítja, hogy az ilyen étkezés jelentősen véd a szívroham és az agyi katasztrófa ellen. Négy éve éppen az angol folyóirat közölte azt a tanulmányt, amelynek kimutatása szerint az ajánlott módon étkezők körében 26 százalékkal kevesebben szenvedtek agyi katasztrófát, mint azok között, akik minden nap csupán háromszor ettek zöldséget és gyümölcsfélét.

A szerkesztők másik érve az általuk fontosnak tartott étkezési rendszer mellett az, hogy bizonyos rosszindulatú daganatok esetében a védő hatás sokkal kifejezettebb, mint általában. A részletes statisztikai elemzés igazolta, hogy a szájüreg, a nyelőcső vagy a belek szöveteinek rákos elfajulását a sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étkezés lényegesen nagyobb mértékben gátolta, mint az egész testre vonatkozóan.