"Arra ébredtem fel, hogy egy iszonyatosan éles, erős fájdalom hatol a nyakamba. Az első pillanatokban nem tudtam, hogy ő az” – idézte fel a történteket az áldozat immár a bíróságon. Egy buli után ugyanis egy szobában aludt a két férfi, ekkor került sor a támadásra. Az áldozat édesanyja halotta meg a dulakodást, ő sietett fia segítségére, lerángatva róla az alvajárót, de akkor már - mint mondta - minden véres volt.

Az elkövetőt azóta a budapesti Igazságügyi Elmemegfigyelő Intézetben tartják, a fiú kényszergyógyítását ugyanis a büntetőeljárás végéig fenntartják; az ügyben októberben várható ítélet. A tárgyalás folyamatába bevont szakértők szerint ezt a betegséget nem lehet megjátszani. Ugyan CT, és röntgenvizsgálatokkal nem lehet kimutatni az agyi eltéréseket, a betegség meglétét azonban kétségtelennek tartják a vádlottnál. Ráadásul a támadónál sikerült agyi eltéréseket is diagnosztizálni, ezt be is mutatták egy regensburgi szakmai konferencián. 

Erőszakos alvajárás. Ritkán, de megtörténhet © Stiller Ákos

"Az eddigi szakvélemények alapján a büntetőjognak nincs eszköze büntetéssel, vagy intézkedéssel sújtani. A fiatalembert úgy kell tekintetni, hogy nem büntethető” - idézte Fóris Kálmán ügyvédet a Tények, hozzátéve: a fiú aludt, amikor késsel a barátjára támadt. Az elmeorvosi szakértők szerint valószínűleg rosszat álmodhatott, és az álma folytatásaként ragadott kést. A megtámadott fiú családja viszont nem fogadja el a szakvéleményt. Szerintük csak megjátszotta a betegséget a fiú.

Molnár Károly pszichiáter szerint a szóban forgó alvászavar, pontosabban felébredési zavar (szomnambulizmus) 6-12 éves korban gyakoribb. Ekkor 12 százalékos az előfordulási esélye, míg a felnőtteknél 2-5 százalékra teszik a kór előfordulását. Feltételezések szerint az alvajárás azért gyakoribb gyermekkorban, mert az agy fejlődésével hozható kapcsolatba.

Az alvás normális esetben gátolja a mozgásokat, az alvajárók esetében azonban hiányzik az agy ezen működése, ezért az alvajárók alvás közben is képesek mozogni. Nem egyértelmű, kik hajlamosak az alvajárásra, de az alváshiány és a szorongás is kiválthatja.

"Az alvás ciklusokban zajlik, a mélyalvás fázisában egy részleges felriadás történik, amikor az agy még nem ébredt fel teljesen. Ekkor a páciensek előbb felülnek, artikulátlanul beszélnek, majd fölkelnek, és kimért mozgásokkal elkezdenek mászkálni, elsősorban a hálószobába. De néha ennél távolabb is merészkedhetnek, anélkül, hogy tudatuknál lennének" - magyarázta a hvg.hu-nak Molnár Károly. Mint mondja, általában nem tanácsos felébreszteni őket, fölösleges riadalmat okozunk, s amúgy sem emlékeznek a történtekre. 

A már említett esetre reagálva a pszichológus elmondta, ellőfordulhatnak erőszakos cselekedetek alvajáráskor, ám ez annyira ritka, hogy statisztikailag sem mutatható ki. Ő személyesen csak egy, a mostanihoz hasonló esetről tud, amelyet 1992-ben publikáltak egy brit szakmai lapban. Ebben az esetben az alvó fiatalember többször megszurkálta feleségét, majd vízbe fojtotta.  Az ilyen állapotban elkövetett erőszakos cselekedetek - általában fojtogatják hálótársukat, vagy szexuálisan közelednek - mindenképpen a személyiséggel vannak összefüggésben, s leginkább azoknál fordul elő, akiknek problémáik vannak érzelmeik, indulataik kezelésével.

Az általunk megkérdezett pszichiáter azt sem tartja kizártnak, hogy a gyanúsított csak színlelte az esetet. Ez esetben egy előre megtervezett bűncselekményről lehet szó, s az illető ismerhette ezt az állapotot. Az igazság kiderítése igazságügyi szakértők dolga lesz, pszichiáter, alvási, illetve bűnügyi szakemberek bevonásával. A jelenleg elérhető eljárásokkal - különféle műszerekkel, alváslaborokban szinte az összes körülmény feltérképezhető, kideríthető, hajlamos-e az illető az alvajárásra -, s nagy valószínűséggel bizonyítható a vádlott ártatlansága.

Az esetet némileg árnyalja az a tény, hogy miközben a gyanúsított ügyvédje azt nyilatkozta: a szurkálás a felébresztés után történt, mintegy folytatása lehetett egy rossz álomnak, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, ha felébresztjük a pácienst, az rögtön magához tér, nincsenek "ködös percek". 
 
Az alvászavar ezen formája amúgy kezelhető. Gyógyszeres terápiával - általában nyugtató szerekkel, antidepresszánsokkal - az alvás normál folyamatát tudják helyreállítani, míg pszichoterápiás kezeléssel a személyiséget tudják feltárni. Mindig az adott eset függvényében kell dönteni arról, szükség van-e kezelésre. Mert többségében békés esetekről van szó, nem az alvajárától kell félni, hanem őt megvédeni az esetleges balesetektől, akár életveszélytől.