Az irodaház-építészet olyan, mint a lakmuszpapír: pontosan jelzi a világban bekövetkező nagy átalakulásokat. Amíg a válság előtt épült irodaházak tobzódtak az extrém anyag- és formahasználatban, addig a válság után a fenntarthatóság és a környezettudatosság vált a követendő példává. Magyarországon 2009-től szinte kizárólag olyan A-kategóriás irodaházak épültek, amelyek komoly energiatakarékossági, környezettudatos megoldásokat kínáltak bérlőiknek. A fenntartható fejlődés hangsúlyozása nemcsak kommunikáció: az energiatudatos épületek jelentősen leszorítják az üzemeltetési költségeket, amellett, hogy kevésbé terhelik meg környezetüket.

A válság előtti boldogabb időkben az irodaházak még jóval színesebbek és extrémebbek voltak. Az számított trendinek, ha minél több anyag van bennük, ha figyelemfelkeltők és különlegesek. Az 1999-ben épült Colorium irodaház például már a nevében is utal a színekre, a szivárványos üveghomlokzatra. A Düsseldorfban található 62 méteres irodaházat a brit Alsop Architects csapata tervezte. Düsseldorf vízparti város, az irodát kikötői területen húzták fel fejlett technológiával. Tizenhét különböző típusú üveget építettek be, és szintenként 400 négyzetméteres irodaterületet alakítottak ki. A zöldtetős épület tetején luxusétterem is helyet kapott. Bár ma már a Colorium inkább ódivatú, azért kíváncsiak lennénk arra, hogy vajon mennyi energiát fogyaszt ez a színes, csupa üveg épület.

A különlegesség iránti vágy néha egészen elképesztő megoldásokhoz vezet. Németországnál maradva, ilyen a 2005-ben átadott Sauerland piramis ház, amely tényleg a jól ismert gúla alakot formázza. Az észak-németországi Lennestadtban található irodaház 20 méter magas, és állítólag olyan kellemes benne dolgozni, hogy évi 10 százalékkal csökkent a munkahelyi megbetegedések aránya a beköltözések óta. Az öt kisebb-nagyobb piramis hasznos irodaterülete 3500 négyzetméter. A hangulat mégsem egyiptomi: az antik külső ugyanis modern belsőt takar. Mivel a komplexum energiaszámlája rendkívül magas volt, 2008-ban áttértek a geotermikus energiával működő fűtő és hűtő rendszerre. A Rayonex cég piramisában például a gázfűtés költsége évi 8670 euró volt, a geotermikus rendszerrel azonban mindez 3100 euróra csökkent.

A cseh "részeges" és a japán sci-fi

Prágában is találhatunk különleges formájú, modern irodaházakat. Az egyik legismertebb a szlovén Vlado Milunic, és az amerikai Frank O. Gehry által tervezett épület, amely 1994-1996 között épült fel. Az extrém irodaépület egyébként egy biztosító társaság központja; építését állítólag Vaclav Havel egykori cseh elnök hagyta jóvá. A prágaiak nagyon szeretik ezt az épületet, mert szerintük a modernségével remek kontrasztot alkot Prága történelmi látványosságaival. A csehek – az épület lábai miatt – táncoló háznak nevezik, becenevei Fred és Ginger, gúnyneve Részeges. A legfelső szinten Prága egyik legjobb étterme, a La Perle de Prague nevű francia étterem található, amely a finom ételek mellett, a városra is remek kilátást nyújt. A szomszédos art nouveau házban Vaclav Havel volt cseh államelnök, a bársonyos forradalom egyik vezető alakja lakott.

A japán Label Xain építésziroda sci-fi minták szerint építette irodaházát Tokióban, 2008 augusztusában. A koncepció minden tekintetben figyelemfelkeltő: kívülről nem lehet megmondani, hogy a négyszintes épület emeletei hol kezdődnek, és hol érnek véget. A telken korábban egy fából készült családi ház állt, helyére húzták fel a vasbetonból és üvegből készült irodaházat. Mind a belső, mind a külső felületeken a fehér szín dominál. A tervek stílusosan játszanak a formákkal és a fénnyel. A beszűrődő fény ugyanis minden napszakban más és más szögben álló lineáris felületeken vetül vissza, új tereket teremtve ezzel.