A Nílus egy mára teljesen eltűnt, ősi mellékága mentén épültek fel az ókori egyiptomi piramisok, köztük a híres gízai piramis, több mint négyezer éve – állapította meg a piramisok építésének rejtélyét kutató amerikai kutatócsoport.
Egyiptom mellett néhány másik állam is eszébe juthat az embernek a „piramis” szó hallatán, de Szudánt nagyon kevesen említenék. Pedig van ott látványosság, éppen ezért a Google az észak-afrikai helyszínt választotta legújabb turisztikai digitalizációs projektjéhez. Az eredmény magával ragadó lett.
Senki sem sérült meg, amikor motoros támadók rálőttek a turistákra várakozó buszra a piramisokhoz vezető főúton. A merénylet mögött az egyiptomi hatóságok szerint a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalom körülbelül tizenöt fiatal tagja.
A három tettes golyózáport zúdított az idegenforgalmi rendészet két tagjára, akik kórházba szállításuk után belehaltak sebesüléseikbe. Murszi 2013-as megbuktatása óta gyakorivá váltak a biztonsági erők tagjai ellen elkövetett merényletek.
Megfeledkezhet a kora őszi időről, a napi gondokról, és elrepülhet virtuálisan a múltba, pontosabban a múltat idéző lenyűgöző emlékek közé Egyiptomba.
A húsokhoz használt kötözőanyagokon balzsam- és gyantanyomokat találtak a kutatók. Különösen feltűnő volt annak a marhabordának a balzsamozása, amelyet az időszámítás előtt 1540 és 1295 között élt Juja és Tuja ókori nemes házaspár sírjában, a Királyok Völgyében találtak.
Ma már nem elég, hogy egy irodaház modern technológiával épült. Kell hozzá valami plusz is, ami különlegessé teszi az épületeket vagy belső berendezésüket. Például egy alak, mondjuk piramis.
Tizenhét eddig nem ismert piramist, több mint ezer sírhelyet és háromezer ősi települést fedtek fel azok az Egyiptomról készült infravörös műholdfelvételek, amelyeket amerikai kutatók elemeztek.
A gízai piramisok lábához költöznek a kairói Egyiptomi Múzeum antik kincsei, a Tahrír téren álló épület pedig a XXI. századi műalkotások szentélyévé válik. A gízai múzeum a tervek szerint 2015-ben nyílhat meg a látogatók előtt.
