Feltűnően sok a hátrányos helyzetű gyermek a magántanulók között – derült ki az Oktatási Hivatal még 2014 végén kiadott országos jelentéséből. Az adatok szerint 8217 diák volt magántanuló két éve, ami az összes tanuló kevesebb mint egy százalékát jelenti – idézi cikkében a Magyar Nemzet.

A napilap arról is ír, hogy a magántanulóvá válás tipikus okai:

- családi körülmények

- egészségi állapot

- túlkorosság (az osztálytársakhoz képest)

- közlekedési nehézségek

- magatartászavar

- külföldi tartózkodás

- sportbeli vagy művészeti tevékenység

Ezek közül is kiemelkedik a külföldi tartózkodás: az összes magántanuló 33,4%-a emiatt lesz magántanuló, ugyanakkor a hátrányos helyzetű településeken élő tanulók harmada a családi körülményekre hivatkozik. A magántanulók 27 százaléka családi körülményekre hivatkozva kérte a státust. A nehéz élethelyzetben lévő tanulók aktív részt vállalnak a családi munkamegosztásban, ápolják a beteg-idős szülőket, házimunkát végeznek, gondozzák a kisebb testvéreket, ezért nem tudnak iskolába menni. A felmérés azt is megállapította, hogy a családi körülmények miatt magántanulói státuszba került diákok 66%-a hátrányos, míg 46%-a halmozottan hátrányos helyzetű.

hvg.hu

Az összes tanuló 10,2%-át mentették fel magatartási zavarok miatt a tanórák látogatása alól. Ilyenkor azzal indokolják a magántanulóvá válást, hogy a diákok agresszívek, a tanórákon kezelhetetlenek, esetenként ön- és közveszélyesek. Egyes helyzetekben szakember javaslatára történik a magántanulói státusba helyezés, de erről a legtöbbször az iskola és a szülők közösen állapodnak meg. Ők jellemzően, fele-fele arányban hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek.

A jelentés arra is kitér, hogy a magántanulók alig 59,2 %-a tett sikeres osztályozó vizsgát év végén. Közel 15%-uk megbukott, így 25,8%-uk el sem ment vizsgázni. A hátrányos helyzetű települések magántanulóinak 66%-a csak évfolyamismétléssel folytathatta tanulmányait.

Radó Péter oktatási szakértő szerint a magántanulóvá nyilvánítás a „problémás” tanulóktól való megszabadulás egyik csatornája lehet, különösen azért, mert a magántanulói státust eredetileg a kiemelkedő teljesítményű, speciális teljesítményű sportoló és művész gyerekek számára találták ki. Az, hogy az ilyen gyerekek aránya mindössze 6%, „egyértelműen mutatja, hogy az oktatási rendszer a laza szabályozás miatt visszaél a ezzel a lehetőséggel”. Ez pedig lemorzsolódáshoz vezet.

Lapunk állandó szerzője, a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány vezetője, L. Ritók Nóra úgy látja, hogy a problémát csak a rendszerszintű változtatások oldhatják meg. A legjobb az lenne, ha a gyerekek nem jutnának el a magántanulói státusig, mert a szakember szerint így nem tudják megszerezni a szükséges tudást. Az intézmények szakember ellátottságát növelni kellene több fejlesztő pedagógus, pszichológus és szociális munkás bevonásával, hogy már a legelején beavatkozhassanak a problémákkal küzdő gyerekeknél – idézi a szakembereket a Magyar Nemzet.