Kevés volt a konkrét vállalás, inkább csak ünnepélyes deklarációk hangzottak el Glasgow-ban – értékelte a skóciai nagyvárosban zajló ENSZ-klímakonferenciát Áder János köztársasági elnök szerdán a Kossuth rádióban.

Áder János felidézte: a 6 évvel ezelőtti párizsi klímaegyezmény önkéntes volt, ahhoz a Föld valamennyi állama csatlakozott. Abban egyeztek meg, hogy 5 év múlva újra áttekintik, mit teljesítettek a vállalásokból, például, hogy miként alakult a szén-dioxid-kibocsátás. (A Covid-járvány miatt csúszott 2021-re a következő konferencia.) A részes államok vállalták, hogy energiatermelésüket és -felhasználásukat úgy alakítják át, hogy a globális hőmérséklet-növekedés legfeljebb 2 fok legyen. De már Párizsban világos volt, hogy még a minimális cél elérése sem reális, nemhogy a vágyott 1,5 fok – mondta az államfő.

„A klímacsúcson sokszor olyan megállapodások születnek, amikről jobb, ha nem is tudunk"

Tévedünk, ha azt hisszük, hogy ha nem történik látványos előrelépés az ENSZ hétvégén kezdődő klímavédelmi világkonferenciáján, a COP26-on, akkor elbuktuk a klímaváltozás elleni harcot - mondja a hvg.hu-nak adott interjújában a csúcson többször részt vevő Huszár András, a Green Policy Center alapító-igazgatója.

Áder János szerint egyre többet beszélünk a 1,5 fokos célról, miközben egyre távolodunk még a 2 foktól is. Ha ez így folytatódik, akár 2,7 százalékos is lehet a globális hőmérséklet-emelkedés.

Az is kedvezőtlen előjel volt, hogy a glasgow-i konferencia előtt, Rómában a legfejlettebb és többnyire egyben a legnagyobb károsanyag-kibocsátó országok, a G20-ak találkozóján sem történt jelentős előrelépés – értékelt az államfő, hozzátéve: Glasgow-ban pedig már ott sem volt a nagy kibocsátó országok közül Kína, Brazília, Oroszország és Törökország. Igaz, Kína a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen váratlanul bejelentette, hogy 2060-ra klímasemleges lesz. Ez egy jelentős vállalás – jegyezte meg.

A metánkibocsátás csökkentésével nyesnének le pár tizedfokot a felmelegedésből

Több mint 80 ország írta alá a metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó globális célkitűzést, jelentette be Joe Biden amerikai elnök a glasgow-i klímacsúcson. A csatlakozók még ebben az évtizedben 30 százalékkal csökkentenék a szén-dioxidnál sokszorosan károsabb gáz kibocsátását, amivel 0,2 Celsius fokot nyeshetnének le a felmelegedésből.

Áder János azt mondta, sokan azt várták, hogy Glasgow-ban megállapodás születik a fosszilis energia termelésére és felhasználására fordított sok száz milliárd dolláros állami támogatások fokozatos csökkentéséről vagy arról, hogy nem épülnek újabb szénerőművek, vagy, hogy végre teljesül az a több mint egy évtizeddel ezelőtti vállalás, amely szerint a fejlett országok évi százmilliárd dollárt adnak össze a fejlődő országoknak a klímacélok teljesülése érdekében. Ebből eddig mintegy 80 milliárd jött össze, az EU 27 tagállama mindenesetre befizette a rá eső részt – jelezte.

Áder János a Glasgow-i konferencia pozitívumai közé sorolta ugyanakkor, hogy az indiai miniszterelnök vállalta: országa 2070-re klímasemleges lesz és 2030-ra áramtermelésük fele megújuló energiából fog származni. Továbbá az is előrelépésnek tekinthető, hogy létrejött egy koalíció az erdők megvédése érdekében: mintegy 100 ország vállalta, hogy 2030-ra beszünteti az erődirtást, és növeli erdőterületeit – hívta fel a figyelmet.

Közölte, Magyarországnak semmi oka a szégyenkezésre. A világ károsanyag-kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért felel, de az országok többségével ellentétben konkrét vállalásokat tett konkrét határidőkkel, így például törvényben rögzítette, hogy 2050-ig klímasemleges lesz. Továbbá 2030-ra a városi buszok elektromos meghajtással működnek, és évről évre jelentősen nő a naperőmű-kapacitás.

Áder szerint Magyarország nem most kezdte a zöldítést; miután 100 éve Trianonban elvesztette erdőinek több mint 90 százalékát, politikai kurzusoktól függetlenül folyamatosan növelte erdeit, s jelenleg 22 százaléknál tart. Magyarország nem gazdag, mégis sikerült ilyen döntéseket hoznia és egy ilyen folyamatot tartósan továbbvinnie – mondta.

Az államfő a november végén kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóról szólva elmondta, hogy a fenntarthatóság, a klíma- és a vízválság témakörében zajló tudományos tanácskozás mellett a visegrádi országok részvételével vállalati expó is lesz, ahol számos részproblémában kínálnak majd jó megoldásokat.