Az Egyesült Államok visszatér a Donald Trump elnöksége alatt felmondott párizsi klímaegyezménybe, leállítja a fosszilis energiahordozóknak nyújtott állami támogatásokat, újra megtiltja a sarkkörön túli olaj- és gázkitermelést, visszavonja az utóbbi négy évben hozott, környezetvédelmet akadályozó rendeleteket, valamint szövetségi pénzügyi támogatással segíti a tiszta energiaforrások piaci részesedésének a növelését

– ezeket már megígérte Joe Biden, a november 3-ai amerikai elnökválasztás demokrata párti győztese. És azt is, hogy szakítva a különféle összeesküvés-elméleteket és áltudományos teóriákat ismételgető elődjével, helyreállítja a tudomány tiszteletét.

Az újdonsült elnök programja a számok nyelvén azt jelenti, hogy az USA 2050-re karbonsemlegessé kíván válni, és a szövetségi kormány 1700 milliárd dollárt fordít arra, hogy az ország a klímavédelem irányába elmozdulva lábaljon ki a koronavírus-járvány okozta válságból. Ennek eredményeként a tervek szerint a következő harminc évben 75 millió tonnával csökken az USA szén-dioxid-, illetve egyéb károsanyag-kibocsátása.

Joe Biden

MTI / AP / Andrew Harnik

Biden elnöksége több tekintetben is vízválasztó lehet, a következő négy évben derül ki, sikerül-e visszatéríteni Amerikát a Trump előtt követett irányba, azaz Washington kész lesz-e folytatni a transzatlanti együttműködést és újra lendületet kap-e a Barack Obama elnöksége idején meghirdetett klímavédelem. Az egyes kormányok klímavédelmi politikájának hatékonyságát mutató Climate Action Tracker számításai szerint, ha

Biden betartja ígéreteit, akkor 0,1 Celsius-fokkal kevesebbel emelkedik a Föld átlaghőmérséklete

és ezzel közelebb kerül a párizsi klímaegyezmény azon célja, hogy az ipari forradalom kezdetéhez mérten lehetőleg csak másfél fokkal – de maximum két fokkal – emelkedjen bolygónk átlaghőmérséklete.

A hvg.hu kérdésére válaszoló amerikai elemző, Gina McCarthy, az amerikai Környezetvédelmi Hivatal egykori vezetője szerint már csak a piaci folyamatok miatt sem valószínű, hogy komoly ellenállás fogadná Joe Biden politikaváltását. „Donald Trump volt az, aki erővel visszatartotta a tiszta energiára való áttérés hullámát. Az utóbbi ugyanis már olcsóbb a legtöbb piacon, mint a fosszilis energia. Lehetetlen visszaállítani a fosszilisok egyeduralmát, a szén is haldoklik már az USA-ban. Most az a feladat, hogy visszafogjuk a földgázhasználatot is, és egyenlő eséllyel indulhassanak a versenyben a megújulók” – mondta a szakértő a Global Strategic Communications Council által szervezett beszélgetésen. Szerinte a helyi, városi szinteken is arra várnak, hogy felgyorsuljon a megújulókra való áttérés.

AFP

Az is segítheti a váltást, hogy a klímaválság ügye minden korábbinál fontosabb szerepet játszott az elnökválasztási kampányban és a felmérések szerint a fiatal választók egy része azért állt Biden, Obama egykori alelnöke mellé, mert fontosnak tartja a környezet megóvását. „A 18-29 év közötti választók között 61-36 százalékban oszlott meg Biden és Trump támogatottsága, így a fiatalok, különösen a szoros eredményt hozó államokban meghatározó szerepet játszottak Biden győzelmében” – írta elemzésében a Tufts Egyetem egyik kutatóintézete. Azt is megállapították, hogy a fiatalok a korábbiaknál nagyobb arányban mentek el szavazni, így szerepük még jelentősebb volt.

Nem elég!

Bár Biden mindenképpen más klímapolitikát folytat majd, mint elődje, az amerikai Watson Intézet szerint a valódi áttöréshez a már ígérteknél komolyabb lépésekre lenne szükség. Ezek közül a legfontosabb az lenne, hogy az USA hozzon létre egy „nemzetközi klímaklubot”, amelynek tagjai egyebek mellett újabb kötelezettségeket vállalnának a károsanyag-kibocsátás csökkentésére és megbüntetnék azokat az államokat, amelyek nem hajlandóak visszafogni a fosszilis energiaforrások használatát.

A Watson Intézet szerint az USA-nak fel kellene hagynia a kitermelés során kiszabaduló, fel nem használt földgáz elégetésével (elfáklyázásával) és lépéseket kellene tennie az üvegházhatást a szén-dioxidnál sokkal jobban növelő metán elszivárgásának a mérséklésére. Ugyancsak szükség lenne az országos klímavészhelyzet kihirdetésére, ez ugyanis újabb pénzügyi forrásokat nyitna meg az amerikai áramhálózat dekarbonizációja, illetve a megújuló energiaforrások gyorsabb fejlesztése előtt.

AFP / Saul Loeb

Jó hír, hogy a jelek szerint a legnagyobb szennyezők ugyancsak késznek mutatkoznak a változásra. Az Európai Unió is meghirdette a maga zöld megállapodását – Green Deal – melynek legfontosabb eleme, hogy az unió is klímasemlegessé válik 2050-re, s a cél elérése érdekében Brüsszel a közelmúltban felgyorsította a szén-dioxid-kibocsátás csökkentési ütemét. Peking is változik, nagy meglepetésre Hszi Csin-ping kínai elnök szeptemberben bejelentette, a világ legnépesebb országa 2060-ra ugyancsak karbonsemlegessé válik, és 2030-ra eléri a kibocsátási maximumot. „Kína az eredetileg vállaltnál többet tesz a párizsi klímacélok elérése érdekében és ezért határozottabb környezetvédelmi intézkedéseket léptet életbe” – mondta az államfő és a világ többi országának is azt javasolta, hogy „zöld irányba” próbáljanak meg kijutni a Covid–19-pandémia okozta krízisből.

Hszi Csin-ping részben arra is reagált, hogy a legújabb tanulmányok szerint a 2015-ös párizsi vállalások nem elégségesek, ha az országok betartják az ENSZ klímakonferenciáján vállaltakat, akkor a század végéig 3 Celsius-fokkal emelkedne a bolygó átlaghőmérséklete, s ez beláthatatlan következményekkel járna. Az EU-hoz és az USA-hoz hasonlóan Japán is 2050-re tervezi a karbonsemlegesség elérését – ehhez át kell alakítani a szigetország szénhasználati stratégiáját – és az ugyancsak komoly iparral rendelkező Dél-Korea is bejelentette október végén, hogy 2050-re klímasemlegessé válik.

AFP / SHINJUKU WARD

Nemzetközi klímaszövetség

A szakértők szerint az utóbbi hetekben bejelentett vállalások fordulópontot jelentenek, hiszen ha leküzdik az előttük álló akadályokat, akkor a világgazdaság kétharmadát kitevő és a szén-dioxid-kibocsátás több mint feléért felelős államok, illetve államcsoportok a század közepére elérhetik a karbonsemlegességet. Így közelebb került a párizsi klímacélok elérése, Bill Hare a Climate Action Trackert létrehozó egyik szervezet, a Climate Analytics elemzője már arról beszélt, hogy most először tűnik elérhetőnek a felmelegedés másfél fokon belül tartása.

Az amerikai irányváltás azért is fontos, mert a nagy országok példát mutatnak a többiek számára. „Ha már megvan az USA, az EU és Kína együttműködése, akkor közös erőfeszítéssel ezt az egész világra ki lehet terjeszteni.  Nemcsak az amerikai kibocsátás csökkentése szempontjából fontos a váltás, az USA a világ vezető hatalma” – magyarázta Todd Stern, Barack Obama exelnök egykori környezetvédelmi tanácsadója.