Kizárta annak a lehetőségét a BBC beszámolója szerint a német kancellárt, hogy vadászgépeket küldjön Ukrajnának. Olaf Schoz ezt mindössze néhány nappal azután tette meg, hogy Németország – hosszú unszolás hatására – beleegyezett, hogy hajlandó Leopard típusú harckocsikat az Oroszország elleni háborúba küldeni.

Scholz a Tagesspiegelnek adott interjút, ebben pedig elárulta: rendszeresen egyeztet Vlagyimir Putyinnal, igaz, legutóbbi telefonos beszélgetésük 2022 decemberében volt. A német kancellár azonban gyorsan tisztázta: minden alkalommal közölte Putyinnal, hogy az Ukrajna elleni invázió teljességgel elfogadhatatlan, a helyzetet pedig csak a teljes csapatkivonással lehet megoldani.

Ukrajna az utóbbi napokban – miután a németek garantálták a Leopardok, az amerikaiak pedig az M1 Abrahms harckocsik szállítását – kezdte el arra kérni a nyugati országokat, hogy segítsék a háborút vadászrepülőgépekkel. Egyelőre egyetlen nyugati ország sem mondott igent kérésükre, az Egyesült Államok is csupán annyit közölt, hogy „nagyon körültekintően” fogják megvitatni a kérdést Kijevvel.

Ukrajna azonban nem csupán vadászgépeket szeretne. Volodimir Zelenszkij legutóbbi videós bejelentkezésében arról beszélt, hogy az ukrán seregnek ATACMS rakétákra is szüksége van. Ezt a típust az Egyesült Államok gyártja, hatótávolsága nagyjából háromszáz kilométer. A Fehér Ház egyelőre megtagadta ennek a típusnak a szállítását.

Miért éppen most van szüksége tankokra Ukrajnának?

Egyre kellemetlenebb pozícióba lavírozza bele magát a német kormány az Ukrajnának szánt tankok ügyében, miközben éppen most kellett Olaf Scholz kancellárnak védelmi minisztert cserélnie, pedig még félidő sincs a kormányciklusban. Az utóbbi hónapokban a német társadalom tankszakértő lett, de az egész kérdés nem annyira a kaliberekről szól, mint inkább a történelmi korlátokról és a Scholz-kormány lavírozásáról.