Az orosz megszálló hatóságok szeptember 26-án, egy nappal a „népszavazások” tervezett befejezése előtt már azt kommunikálták, hogy a referendumnak álcázott annexiós eljárásuk eredményei érvényesek, mindezt pedig a valósággal köszönőviszonyban sem álló részvételi adatokkal próbálták alátámasztani – közölte az Institute for the Study of War amerikai biztonságpolitikai agytröszt. Az orosz állami média szeptember 26-án arról számolt be, hogy a Herszonban, Zaporizzsjában, Donyeckben és Luhanszkban tartott „népszavazások” érvényesek, mert állítólag mindenhol 50 százalék feletti részvételi arányt értek el.

Az orosz tisztviselők azt még nem tisztázták, hogy a hamisított részvételi számaik a területek háború előtti lakosságának, vagy csak az orosz ellenőrzés alatt álló részek jelenlegi lakóinak százalékos arányát tükrözik-e. Vlagyimir Szaldo, a herszoni orosz közigazgatás vezetője szeptember 25-én azt állította, hogy a már leadott szavazatok „elegendők a népszavazás pozitív (azaz oroszbarát – a szerk.) eredményéhez”, de a megszálló hatóságok szeptember 27-ig nyitva tartják a szavazóhelyiségeket. Az orosz állami média Donyeckben 86,89, Luhanszkban 83,61, Herszonban 63,58, Zaporizzsjában pedig 66,43 százalékos részvételi arányról számolt be szeptember 26-án.

A részvételi arány az amerikai agytröszt szerint egy szabad és tisztességes körülmények között lebonyolított népszavazás esetében lényegesen alacsonyabb volna. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint Oroszország ukrajnai inváziója miatt 2022 februárja és májusa között 12,8 millió ember, Ukrajna lakosságának több mint 25 százaléka kényszerült elhagyni otthonát. A legtöbben éppen onnan menekültek el, ahol a Kreml által megrendezett kamu népszavazások zajlanak. És még békeidőben sem mennek el az ukránok olyan magas arányban szavazni, mint amiről az orosz megszálló tisztviselők beszámoltak; a 2019-es ukrán elnökválasztás első fordulójában mindössze 62,8 százalékos volt a részvételi arány. Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület ukrán vezetője szeptember 25-én arról beszélt, hogy az orosz megszálló hatóságok azért közölnek százalékos részvételi arányokat, nem pedig a szavazatok számát, mert nem tudják, mennyi ember maradt Ukrajna megszállt részein. Hajdaj megjegyezte, hogy az orosz és kollaboráns hatóságok magas részvételi arányt jelentettek olyan városokból is, amelyeket a háború szinte teljesen elnéptelenített.

Az orosz megszálló erők tisztviselői valószínűleg házról házra történő „szavaztatást” alkalmaznak a potenciális jövőbeli disszidensek és partizánok kiszűrésére. Hajdaj szeptember 26-án közölte, hogy a hatóságok felolvassák a választók szavazólapjait, és feljegyzik azokat, akik Luhanszk orosz annektálása ellen szavaznak. A politikus azt is hozzátette, hogy a megszállók olyan pletykákat terjesztenek, miszerint letartóztatják a nemmel szavazókat, hogy elrettentsék a további ellenszavazatokat.

Szeptember 19-én előbb a donyecki és a luhanszki „népköztársaság”, majd másnap a herszoni és a zaporizzsjai területek kollaboráns vezetése jelentette be, hogy megtartják az Oroszországhoz való csatlakozást kimondó „népszavazásokat”. Múlt hét szerdán pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte Oroszországban a részleges mozgósítást. 

Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Szeptember harmincadikán jelentheti be Putyin a megszállt területek elcsatolását - élőben az orosz-ukrán háborúról

Az orosz propagandasajtó nyolcvan százalékos részvételi arányokról számolt be Luhanszkból és Donyeckből is, azonban hogy ebből mi igaz, az ellenőrizhetetlen. Egy szinte biztosnak tűnik: Oroszországon kívül nem lesz sok ország, ami elismeri a "népszavazások" eredményeit. Oroszország közben elengedte a kémkedéssel vádolt, vlagyivosztoki japán konzult.