„Egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyen összecsapást soha nem szabad kirobbantani” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés tizedik felülvizsgálati konferenciájának résztvevői és vendégei előtt.

„Abból indulunk ki, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyet soha nem szabad kirobbantani, és mi a világközösség minden tagja számára egyenlő és oszthatatlan biztonság mellett állunk ki” – jelentette ki az Ukrajna ellen közel fél éve háborút indító és azt azóta vívó orosz elnök.

Putyin szavai azért is hatnak meglepően, mert az orosz-ukrán háború kirobbantása után három nappal készültségbe helyezte az orosz nukleáris erőket, megmondóemberei – élükön Dmitrij Medvegyevvel – pedig rendszeresen fenyegetőztek az atombomba bevetésével.

Ugyancsak hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár azt mondta, a világ mindössze egy lépésre van a nukleáris megsemmisüléstől. Guterres szerint „a világ – különös tekintettel az ukrajnai, a közel-kelet és a koreai-félszigeti válságokra –, a nukleáris veszély korszakába lépett, amelyhez fogható a hidegháború zenitje óta nem volt”.

„Fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség elfelejti a hirosimai és a nagaszaki tragédiákat” – mondta Guterres. Az ENSZ-főtitkár kiemelte, hogy világszerte csaknem 13 ezer atomfegyver van.

Mi történik, amikor tényleg ledobják az atomot?

Vlagyimir Putyin orosz elnök néhány napja készültségbe helyezte a nukleáris erőket. Nyugati elemzők szerint ez csak figyelemelterelésként szolgáló fenyegetés, és remélhetőleg az is marad. Mert egy nukleáris csapásnak valóban súlyosabb következményei lennének. Még annál is, amire elsőre gondol.