A kísérleti projekt 2026. október 27-én, kedden reggel 8 óra 35 perckor indult egy budapesti szerkesztőségben. A fejlesztők célja az volt, hogy november 3-áig legalább 12 500 különböző magyar nyelvű mondatot olvastassanak fel egy új TTS-rendszerrel. A tesztelésbe 18 szerkesztőt, 6 nyelvészt és 4 informatikai szakembert vontak be.
Az első próbán máris akadt probléma. A rendszer az „október 27-én” kifejezést megfelelően ejtette ki, a „2027. január 1-jétől” dátumnál viszont bizonytalanná vált. Még nagyobb zavart okozott, amikor a „2026/27-es tanév” kifejezést kellett felolvasnia. A fejlesztők szerint különösen fontos, hogy az évszámokat a gép ne egyszerű számsorozatként, hanem a mondatban betöltött szerepüknek megfelelően kezelje
Egy szám, többféle jelentés
A második tesztben a számoké volt a főszerep. A vizsgált szöveg szerint a beruházás teljes költsége 1 250 000 Ft, vagyis egymillió-kétszázötvenezer forint volt. A tervezett fejlesztési keret ugyanakkor 2,75 millió forintra emelkedett, ami 12,5%-os növekedést jelentett az előző becsléshez képest.
A pénzügyi elemző külön felhívta a figyelmet arra, hogy az 1,25% és a 12,5% nem ugyanaz, ahogyan a 0,05 és az 5 sem. A 49,90 eurós havi előfizetés ára ráadásul nem tévesztendő össze a 4990 forintos egyszeri díjjal.
Az egyik költségtáblázatban 0,08 USD/1000 karakter szerepelt, míg egy másik ajánlat 0,022 dolláros egységárat tartalmazott. A két érték közötti eltérés jelentős, ezért a tizedesvessző vagy a mértékegység hibás felolvasása komoly félreértést okozhat.
A résztvevők ezt követően egy törtszámokat tartalmazó mondatot vizsgáltak: a felhasználók 1/3-a az első változatot, 2/3-a pedig a másodikat részesítette előnyben. A 3/4 órás teszt végén a válaszadók 87,6%-a megfelelőnek ítélte a hangminőséget.
Nem mindegy, hogyan hangzik egy rövidítés
A következő feladatban magyar és nemzetközi szervezetek nevei szerepeltek.
Az EU, az ENSZ, a NATO, az OECD és a WHO rövidítései mellett a rendszernek a NAV, az MNB, a KSH, az ÁSZ, a MÁV és a BKK betűszóit is helyesen kellett felolvasnia.
A feladatot nehezítette, hogy a rövidítések toldalékokat kaptak. A tesztmondat szerint az EU-ban egyeztettek, a NATO-val együttműködtek, az ENSZ-hez fordultak, a NAV-nál érdeklődtek, az MNB-től adatot kértek, a MÁV-val pedig külön megállapodást kötöttek.
Egy másik mondatban az ELTE-n végzett kutató az MTA-val együttműködve elemezte a KSH adatait. A szakértők szerint az ilyen szerkezeteknél nem elegendő a betűszó megfelelő felismerése: a kapcsolódó ragot is természetesen kell kiejteni.
A felolvasónak a következő mondatokkal is meg kellett birkóznia: „Dr. Kovács Ágnes, a Példa Kft. ügyvezetője az igazgatósági ülésen beszámolt a Zrt. eredményeiről.” A dokumentumot ifj. Nagy Péter írta alá, míg id. Nagy Péter csak tanácsadóként vett részt az egyeztetésen.
A szerződés 3. sz. melléklete a Bp., V. ker., Kossuth Lajos u. 12. alatti irodára vonatkozott. A szakértő kb. 15 perc alatt ismertette az eredményeket, majd további 2–3 munkanapot kért a végleges értékeléshez.
Idegen nevek és magyar ragok
A vizsgálat következő részében a külföldi tulajdonnevek következtek.
A New York-i konferenciáról hazatérő kutató Brüsszelben találkozott egy Münchenből érkezett kollégájával. Később egy Los Angeles-i szakember is csatlakozott hozzájuk, aki a Washingtonban tartott előadásáról számolt be.
A magyar csoport egyik tagja Székesfehérvárról, a másik Hódmezővásárhelyről utazott Budapestre. A nyíregyházi résztvevő Győr-Moson-Sopron vármegyében is végzett kutatásokat, míg szigetszentmiklósi kollégája a Balaton-felvidéken gyűjtött hangmintákat.
A programban Shakespeare, Goethe, Molière, Nietzsche és Albert Camus neve is előkerült. A kutatók azt vizsgálták, hogy a rendszer képes-e természetesen kiejteni az idegen neveket anélkül, hogy az angol, német vagy francia kiejtési szabályokat következetlenül keverné a magyar mondatok hangzásával.
A technológiai példák között a Microsoft, az OpenAI, a ChatGPT, a YouTube, a Spotify, a Huawei és az Apple is szerepelt. Az egyik próbamondat így hangzott: „A ChatGPT-vel készített szöveget a YouTube-on publikált videóhoz használták fel, majd a Spotify-on elérhető hanganyaggal vetették össze.”
Dátumok, időpontok és történelmi hivatkozások
A történelmi szövegek felolvasása újabb feladatot jelentett.
A szerkesztők egy 1848. március 15-i eseményről szóló beszámolót választottak, amelyben az 1849-es szabadságharc, az 1867-es kiegyezés és az 1956. október 23-i forradalom is szerepelt.
A következő bekezdésben IV. Béla, II. Rákóczi Ferenc és I. Ferenc József neve hangzott el. A XXI. századi olvasónak mindez magától értetődő lehet, egy automatizált felolvasórendszer számára azonban a római számok értelmezése külön szabályokat igényel.
A tesztben külön szerepelt a budapesti XII. kerület, a 11. emelet, a 4. számú melléklet és a 2026. évi XXVIII. törvényre történő hivatkozás is. Utóbbi kizárólag nyelvi tesztpélda volt.
A fejlesztők 09:05-kor kezdték az első ellenőrzést, 12:30-kor ebédszünetet tartottak, 14:45-kor pedig újabb hangmintákat rögzítettek. Az utolsó teszt 23 óra 59 perckor ért véget, az eredményeket másnap 0 óra 15 perckor összesítették.
Mértékegységek és időjárási szélsőségek
A meteorológiai példák szándékosan szokatlan értékeket tartalmaztak.
Hétfő reggel a hegyvidéki mérőállomáson −3,5 °C-ot, délután viszont +7,2 °C-ot rögzítettek. A szél sebessége elérte a 65 km/h-t, miközben a csapadék mennyisége 12,8 mm volt. Egy másik helyszínen mindössze 0,3 milliméter eső esett.
A mérnökök egy 2,5 kW teljesítményű berendezést vizsgáltak, amely 1 óra alatt 1,8 kWh energiát fogyasztott. A készülék tömege 3,75 kg, magassága 125 cm, szélessége 42,5 mm volt.
Az egészségügyi példamondatban egy 500 mg-os tabletta, egy 0,9%-os sóoldat és egy 5 ml-es adag is szerepelt. A laboratóriumi jegyzőkönyvben 7,5 µg/m³ koncentrációt és 0,25 mg/l értéket kellett értelmezni.
A teszt egyik legnehezebb mondata így szólt: „A 3–5 éves gyerekek számára készült, 250 ml-es palackban 0,5 liter helyett mindössze negyed liter folyadék fér el.
