Phenjan ezenkívül olyan pénzügyi tranzakciós módokat használ a számára tiltott áruk megvásárlására, amelyeket nehéz nyomon követni - olvasható a dokumentumban, amelyet az ENSZ nyolc szakértője készített, és része az évente arról összeállított jelentésnek, hogy az ázsiai ország eleget tesz-e az atom- és rakétaprogramja miatt ellene több körben meghozott szankcióknak. A szakértői csoport a Biztonsági Tanácsnak tartozik beszámolóval.

"A felülvizsgálati időszakban történt esetek elemzéséből a szakértői csoport arra a következtetésre jutott, hogy (Észak-Korea) egyre sűrűbben alkalmazza azt a módszert, hogy az ügyleteket többszörös áttétellel bonyolítja le" - áll a 127 oldalas jelentés összefoglalójában.

A szakértők Észak-Korea kubai, illetve szingapúri nagykövetségéről gyanítják, hogy részt vett harci repülőgépek eladásnak a megszervezésében, amely úgy vált ismertté tavaly, hogy a panamai hatóságok átvizsgáltak egy észak-koreai hajót. A Kubába tartó hajón a szovjet időkből származó két MiG-21-es gépen kívül rakétaalkatrészeket és más fegyvereket is találtak több ezer tonna cukor alatt. Kuba ezután azt állította, hogy saját harci gépeiről van szó, amelyek észak-koreai javításról tértek vissza. Kiderült, hogy a hajót üzemeltető phenjani cég ügynöke egy szállítócég, amely azonos helyen működik Észak-Korea szingapúri nagykövetségével. A szállítás részleteit a havannai észak-koreai nagykövetség diplomatái szervezték meg.

Phenjan sokat fárad azért is, hogy homályba vesszen kereskedelmi hajóinak eredete, és bonyolult céghálózatot hozott létre a nemzetközi pénzügyi rendszeren kívül a számára tiltott és szabad termékek beszerzésére.

Az ENSZ szankcióinak értelmében Észak-Korea nem vásárolhat és nem adhat el olyan termékeket, amelyek felhasználhatók atom- vagy nukleáris programja megvalósításához, és nem szerezhet be bizonyos luxuscikkeket sem, valamint nagy tételben külföldi készpénzt.