Petr Necas a Mlada Frona Dnes napilap szombati számában megjelent interjúban elmondta:  a kormánynak meg kell hátrálnia a szigorú költségvetési hiánycélok teljesítésétől, amíg a gazdaság gyengén teljesít. Úgy fogalmazott: "nem szabad többé ijesztgetni az embereket, és meg kell mutatni nekik a fényt az alagút végén". 

A cseh gazdaság az idei évben technikai recesszióba fordult: a második negyedévben 1,0 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék az előző év hasonló időszakához képest az első negyedévi 0,5 százalékos visszaesést követően. Az Európai Bizottság által szerdán közzétett előrejelzés szerint a 2010. évi 2,5 százalékos és a 2011. évi 1,9 százalékos gazdasági növekedés után az idén 1,3 százalékkal esik vissza a cseh gazdaság kibocsátása és 2013-ban is csak lassú, 0,8 százalékos növekedés várható.

Necas az interjúban elmondta: a kormány a romló gazdasági kilátások miatt most letesz korábbi deficitcsökkentő terveiről, és meg fog elégedni azzal, ha 3 százalék alatt tartja a GDP-arányos államháztartási hiányt.

Korábban a cseh kormány 2,9 százalékos jövő évi, 2,5 százalékos 2014. évi és 1,6 százalékos 2015. évi hiányt várt. A cseh kormány tavaly a bruttó hazai termék 3,3 százalékra nyeste vissza az államháztartási hiányt a 2009. évi 5,8 százalékról. "Amikor a gazdasági növekedés ismét 2 százalékos szintet ér el, akkor újra lehetőség nyílik majd a költségvetési hiány lefaragására" - fogalmazott a kormányfő.

Az elmúlt évek fegyelmezett költségvetési politikájának azonban politikai ára van, annak ellenére, hogy a stabilizálódó költségvetési helyzet hatására rekordalacsony szintre csökkent a cseh államkötvények hozama, azaz a - 2011 év végén a GDP 40,8 százalékát kitevő - államadósság finanszírozásának, továbbgörgetésének költsége. 

Necas kormánya épp az elmúlt héten élt túl egy parlamenti bizalmi szavazást, miután sikerült lenyugtatni a Polgári Demokratikus Párt lázongó tagjait, akik az újabb adóemelések ellen tiltakoztak. Októberben regionális és felsőházi választásokon szenvedett súlyos vereséget a kormánypárt.

A lassú növekedés a jegybankot is lépésre késztette: a szervezet november elsején a romló gazdasági kilátásokra is hivatkozva döntött az alapkamat 0,05 százalékra - azaz lényegében a nullára - csökkentéséről.