Assange kedden politikai menedékért folyamodott a latin-amerikai ország londoni nagykövetségén, miután pár nappal korábban a brit Legfelső Bíróság elutasította kiadatási ügyének újratárgyalását, így egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy a brit hatóságok kiadják Svédországnak, ahol szexuális bűncselekmények vádjával folyik ellene nyomozás.

Assange pénteken elmondta: attól tart, hogy az Egyesült Államokba küldik, ahol állítása szerint azért akarják felelősségre vonni, mert portálja hozzávetőleg 400 ezer titkos és bizalmas minősítésű amerikai diplomáciai táviratot hozott nyilvánosságra. Amerikában valószínűleg halálbüntetést maguk után vonó bűncselekményekkel vádolnák meg - mondta az Australian Broadcasting Corporationnek adott telefonos interjúban.

Julian Assange

AP / Kirsty Wigglesworth

Elmondása szerint keddi cselekedetének az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet az amerikai jogi lépésekre. Azt mondta, hogy a WikiLeaks-ügy most egy amerikai vádesküdtszék előtt van, amely idézéseket is kiadott az ellene folyó eljárással kapcsolatban.

Hozzátette, hogy az amerikai szövetségi nyomozóiroda (FBI) néhány - állítólag vele kapcsolatban álló - embert kihallgatott és besúgásra akart rávenni. Azt is állította: az amerikai hatóságok gondosan ügyelnek arra, hogy ne erősítsék meg, de ne is cáfolják a vádesküdtszéki vizsgálat létét.

"Az ecuadori emberek kifejezetten támogatóak voltak. (...) Hosszú ideje együttérzőek velem szemben. Reméljük, hogy a menedékjogi kérelem pozitív elbírálásban részesül. Most alapos bizonyítékokat kell gyűjteni arról, ami az Egyesült Államokban folyik, és azokat egy kérelemmel együtt be kell adni" – közölte. Hozzátette, hogy kész Ecuadorba költözni.

A férfi állítása szerint nem kapott arra vonatkozó jelzéseket, hogy Ecuador mikorra fogja elbírálni kérelmét.

Assange azt mondta, hogy nem az ellene Svédországban szexuális bűncselekmények miatt folyó eljárás elől menekül. Állítása szerint a svéd ügyészek nem hajlandók meglátogatni Nagy-Britanniában, és telefonon sem akarják felvenni vele a kapcsolatot.

Az ausztrál állampolgárságú Assange hazáját is bírálta, szerinte Canberra nem lépett fel erélyesebben védelmében.

Julia Gillard ausztrál miniszterelnök ezzel szemben azt mondta, hogy Assange több konzuli segítséget kapott, mint korábban bárki egy hasonló helyzetben, míg Ausztrália főügyésze, Nicola Roxon szerint folyamatosan képviselték a férfit az amerikai, brit és svéd hatóságok előtt.