"Bocsánatot kérünk a Szerbiában és a környező országokban élőktől, akik sértéseknek, rágalmaknak és gyűlöletbeszédnek voltak kitéve" - írta az RTS internetes oldalán megjelent közleményében az intézmény igazgatótanácsa. "Ismételten megsértettük az emberek, az értelmiségiek, az ellenzékiek, a független újságírók, és a nemzeti és vallási kisebbségekhez tartozók érzéseit, becsületét és méltóságát" - fogalmazott a testület, megígérve, hogy az RTS az európai értékekkel összhangban elkötelezetten dolgozik a jog uralma, a társadalmi igazságosság, az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése érdekében.

A Újságírók Független Szerbiai Szövetsége, amelyet az RTS a múlt század kilencvenes éveiben többször hevesen támadott, üdvözölte a nyilatkozatot, de úgy ítélte meg, hogy az erőteljesebben is elítélhette volna az egykori háborús uszítást. Az RTS a múlt század végén a Milosevics-rendszer egyik támaszának számított. A Koszovó miatti NATO-légitámadások idején 1999-ben bombatalálat érte, amely tizenhat munkatársát megölte, a következő évben pedig a Szlobodan Milosevics bukásához vezető tüntetések résztvevői felgyújtották az épületet.