Az amerikai elnök egyúttal megpróbálta a katasztrófa kezelése miatt elégedetlen közvéleményt azon törekvése mögé állítani, hogy csökkentsék az ország függőségét a fosszilis energiahordozóktól. Obama a washingtoni Fehér Ház ovális irodájából mondott tévébeszédet helyi idő szerint kedden, első ízben beiktatása óta.

MTI/EPA

Az elnök meg akarta nyugtatni a lakosságot afelől, hogy képes kezelni a válságot. Sok amerikai dühös amiatt, hogy megítélésük szerint a washingtoni kormány lassan reagál a történtekre, Obama közömbös az ország legsúlyosabb környezeti katasztrófája iránt és nem elég kemény a BP-vel szemben. A helyzet már azzal fenyeget, hogy elvonja a közvélemény figyelmét az elnök olyan fontos törekvéseiről, mint a csaknem kétszámjegyű munkanélküliségi ráta csökkentése és a pénzügyi szektor reformja. A másik fontos kérdés, hogy Obama képes-e kiengesztelni a dühös választókat, hiszen idén törvényhozási választásokat tartanak, és veszélybe került a szövetségi parlament demokrata párti ellenőrzése.

Egyre többen elégedetlenek

Az amerikaiak többsége elégtelennek véli Obama helyzetkezelését egy kedden közreadott felmérés szerint. Az elégedetlenek 52 százalékos aránya arra utal, hogy az olajszennyeződés kérdése már komoly politikai kérdéssé vált, és befolyással lehet az őszi, félidős kongresszusi választásokra, sőt a következő, 2012-es elnökválasztásra is. A megkérdezettek 87 százaléka válaszolta, hogy személy szerint rendkívül fontosnak tartja az ügyet, egyharmaduk pedig azt is kétségbe vonja, hogy a kormányzat tudna-e segíteni rajta, ha ő esne katasztrófa áldozatául. Kétharmadnyian kételkednek abban, hogy a kormány eddigi tevékenysége bármilyen hatást gyakorolt volna a helyzetre.

MTI/AP

A válaszadók többsége (54 százalék) a kormányzati reakció lassúságát, a bürokráciát hibáztatja. Háromnegyedük úgy véli, hogy az olajszennyezés a saját családjára is közvetlen kihatással lesz, 63 százalékuk szerint pedig még öt év múlva is nyögni fogja az ország a következményeket. A közvélemény változását jelzi, hogy a korábbinál sokkal többen, már 72 százaléknyian tartják nagyon fontos kérdésnek a környezetvédelem ügyét - derül ki az amerikai hírügynökség által országszerte elvégzett felmérésből.

Nem csak az olajfoltról van szó

Obama szerint minden rendelkezésre álló eszközzel felveszik a küzdelmet az olajszennyeződéssel szemben, amíg arra szükség van. Megígérte, hogy rákényszerítik a BP-t az általa okozott károk megtérítésére. Bejelentette, hogy szerdán fogadja a BP elnökét, s a cégnek kárpótlási alapot kell létrehoznia a kárigények kielégítésére; az alapot egy harmadik fél fogja irányítani, hogy minden jogos kárigényt időben és tisztességesen kifizessenek. A következő hetekben a tervek szerint már a tengerbe ömlő olaj 90 százalékát felfogják, később, de még a nyár folyamán pedig várhatóan teljesen megszüntetik a szivárgást. Obama bejelentette azt is, hogy engedélyezte a Nemzeti Gárda 17 ezer tagjának bevetését a károk elhárítására. A környezeti katasztrófa által sújtott szövetségi államok kormányzóit felszólította, hogy a lehető leghamarabb vessék be a gárdistákat.

MTI/EPA

Az, hogy Obama milyen energikusan reagál a katasztrófára, nem csak a BP-re lesz hatással, hanem a tengeri olajfúrások jövőjére is. A befektetők emiatt annak jeleit keresték a beszédben, hogy az megpróbálja-e a történteket felhasználni a klímaváltozásért felelősnek tartott gázok kibocsátásának csökkentését célzó jogalkotási törekvései érvényesítésére, alternatív energiaforrások - nap-, szél- és geotermikus energia - nagyobb igénybe vételére. Az elnök korábban világossá tette, támogatna olyan törvényt, amely csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, a jogalkotás azonban megakadt a kongresszusban.

Obama a beszédben - talán a politikai akadályokat szem előtt tartva - nem tett említést a klímaváltozásról, de nyitottnak mondta magát a demokrata és a republikánus párti politikusok azon elképzelései iránt, amely csökkentenék az Egyesült Államok függőségét a kőolajtól. Az elnök leszögezte, az egyetlen megközelítés, amelyet nem fogad el, az a tétlenség.