Az országgyűlési képviselő-választáson helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet szavazni. Az első Amerikán kívüli szavazókör Ausztráliában, Canberrában nyílt meg, s Moszkvában is már megkezdődött a voksolás.

Az országgyűlési képviselők választásán 8807-en szavazhatnak Magyarország 86 külképviseletének egyikén az első fordulóban (2006-ban az országgyűlési választás első fordulójában 8112-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben). A szavazatokat tartalmazó urnákat a külképviseleteken nem bontják fel, hanem Magyarországra szállítják, és a voksokat "belekeverik" a szavazópolgár választókerületének egyik urnájába.

Az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt már szombaton megkezdődött és rendben lezajlott a voksolás, vasárnap az ausztrál kontinenssel, majd Ázsiával, Európával és Afrikával folytatódott a szavazás.

A külképviseleteken április 4-én helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni, de azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Ez azt jelenti, hogy - bár helyi idő szerint reggel 6-kor kinyitottak a szavazókörök - Londonban (Nagy-Britannia), Dublinban (Írország), Lisszabonban (Portugália), Algírban (Algéria), Abujában (Nigéria) 18 óráig lehet szavazni. Marokkóban, Rabatban azonban az időeltolódás miatt helyi idő szerint csak délután 5 óráig szavazhat a voksolásra jelentkező 4 választópolgár.

A szavazók kétötöde budapesti

Az adatok szerint a főváros 32 országgyűlési egyéni választókerületéből összesen 3590-en jelentkeztek a külképviseleti szavazásra, ez az összes regisztrált 40 százaléka. Az országban a legtöbben - 359-en - a főváros 18. számú egyéni választókerületéből (ez tulajdonképpen Budapest XII. kerülete) jelezték, hogy külföldön voksolnának az első fordulóban, a második legtöbb külföldi szavazót országos szinten - 303-at - a 2. számú oevk (azaz a II. kerület) "adja".

Az 1. számú országgyűlési egyéni választókerületből (oevk) - ez tulajdonképpen a főváros I. kerülete - 282-en vetették magukat fel március 19-ig a külképviseleti névjegyzékbe. A negyedik legtöbb külföldi szavazó Pest megye 10. oevk-ból (Pilisvörösvár és környéke) jelentkezett, az első fordulóra összesen 177.

Száznál többen jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe további 14 egyéni választókerületből az országban, a "top 100-ban" csak budapesti és Pest megyei választókerületek vannak. A fővárosi 7. oevk-ból (V. kerület) 163-an, a 17. oevk-ból (XI. kerület egy része) 156-an, a Pest megyei 11. oevk-ból (Szentedre és környéke) és a fővárosi 15. oevk-ból (XI. kerület egy része) 143-143-an, a budapesti 4. oevk-ból (III. kerület egy része) és a 21. oevk-ból (XIV. kerület egy része) 142-142-en, a 19. oevk-ból (XIII. kerület egy része) 133-an, a 8. oevk-ból (VI. kerület) 118-an, a Pest megyei 4. oevk-ból (Gödöllő és környéke) 114-en, a fővárosi 24. oevk-ból (XVI. kerület) 113-an, a Pest megyei 9. oevk-ból (Budaörs és környéke) 106-an, a budapesti 12. oevk-ból (IX. kerület) és a 22. oevk-ból (XIV. kerület egy része) 104-104-en, a 3. oevk-ból (III. kerület egy része) pedig 102-en.

Az országban 176 országgyűlési egyéni választókerület van, és mindegyikben várnak majd haza külföldi voksot, ugyanis mind a 176-ból vetette fel magát valaki a külképviseleti névjegyzékre. A legkevesebb - összesen hét - külföldi voksot Baranya megye 7. oevk-ból (Szigetvár és környéke) várják, 8 külföldön szavazó jelentkezett Somogy megye 5. oevk-ból (Marcali és környéke), 9-9 pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3. oevk-ból (Tiszavasvári és környéke) és 6. oevk-ból (Nyírbátor és környéke).

Kis borítékba kerül a szavazólap

A külképviseleteken a diplomáciai képviselet munkatársai lesznek a külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai, a küvi vezetője azonban a Külügyminisztériumból érkezik. A szavazás sajátossága, hogy az "igazi" névjegyzéket és a szavazólapokat a külképviseleteken nyomtatják ki, arra a biztonsági jegyekkel ellátott papírra, amelyre a magyarországi szavazólapokat is nyomtatták, a szavazólap képét pedig elektronikus úton juttatták ki a csaknem száz külképviseletre. Amikor a választópolgár a külképviseleti választási irodában jelentkezik szavazásra, igazolnia kell személyazonosságát, és a küvi ellenőrzi, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Csak az szavazhat, aki szerepel a névjegyzékben.

A külképviseleten szavazó választópolgár a szavazólapjait egy kis borítékba teszi, mint Magyarországon. A szavazatokat tartalmazó lezárt boríték mellé ki kell tölteni egy nyilatkozatot, amelyben a választópolgár és a küvi vezetője igazolja, hogy a mellékelt borítékban a választópolgár szavazatai vannak, valamint a nyilatkozat tartalmazza a választópolgár nevét, lakcímét, személyi azonosítóját. Ezt a nyilatkozatot és a lezárt borítékban lévő szavazatot egy nagyobb borítékba teszik, lezárják, a választópolgár a borítékot a ragasztáson aláírja, majd ezt az úgynevezett szavazási iratot teszi a választópolgár az urnába.

Az urnát a szavazás befejezése után lezárják, a küvi vezetője pedig elindul vele Budapestre, az Országos Választási Központba. Az urnákat nem szabad poggyászként feladni, annak az utazás ideje alatt végig a küvi-vezető közelében - az ölében vagy a szomszéd ülésen - kell lennie, ezért ahol kevés szavazó jelentkezett, ott kisebb urnákat alkalmaznak.

A külképviseleti szavazásra a választáson listát állító pártok saját költségükön megfigyelőket küldhettek, ezzel csak a Fidesz-KDNP és a Jobbik élt: 29 külképviseletre küldtek megfigyelőt az egyik vagy mindkét fordulóra. A Fidesz-KDNP 21, míg a Jobbik 28 megfigyelőt küldött a magyar nagykövetségekre és konzulátusokra. A megfigyelőnek nincs intézkedési joga, és csak akkor szavazhat ő is a külképviseleten, ha előzőleg felvetette magát a külképviseleti névjegyzékbe. Ha a választással kapcsolatban bármilyen észrevétele van, azt a jegyzőkönyvben rögzítheti.