A német diplomácia vezetője elmondta: fontosnak tartja, hogy az Európai Unióban minden tagállam - függetlenül attól, hogy nagy, közepes vagy kisebb méretű országról van szó - egyenrangú partnerként tárgyalhasson egymással. Németországot és Magyarországot nemcsak jó politikai viszony, hanem ennél mélyebb barátság köti össze - mondta Westerwelle, hozzátéve, hogy Németországban soha nem fogják elfelejteni Magyarországnak bátor kiállását a rendszerváltozás kezdetekor, ezzel hozzájárult a német történelem alakításához is. 

Westerwelle kiemelte, hogy a német nyelvterületen kívül egyedül Magyarországon működik német nyelvű egyetem, ami szintén jól mutatja a kétoldalú kapcsolatok intenzitását. Egy kérdésre válaszolva kifejtette, a gazdasági együttműködésen túl a kultúrára, a képzésre, az oktatásra helyeznének nagyobb hangsúlyt, hogy közelebb hozzák egymáshoz a két ország fiataljait és erősítsék a két nép barátságát.

Balázs Péter külügyminiszter a közös tájékoztatón hangsúlyozta: Németország Magyarország legnagyobb gazdasági, kereskedelmi partnere, kitűnőek a két állam kapcsolatai. A miniszter elmondta, kivételes alkalom volt, hogy kétoldalú megbeszélést folytathatott német kollégájával, akivel egyébként gyakran találkozik az EU és a NATO keretein belül. A találkozón a kétoldalú kapcsolatok áttekintésén túl kitértek a szűkebb közép-kelet-európai régió aktuális kérdéseire, illetve ezekhez kapcsolódóan beszéltek a következő napokban Budapesten megrendezendő energiabiztonsági csúcstalálkozóról, a Duna-csúcsértekezletről és a március eleji keleti partnerségi külügyminiszteri találkozóról. Balázs Péter tájékoztatta a német diplomácia vezetőjét a magyar uniós elnökség előkészületeiről is.

A szlovák-magyar feszült viszonnyal és a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos újságírói kérdésre reagálva Guido Westerwelle közölte, nem akar véleményt nyilvánítani más országok kétoldalú ügyeiben. Hozzátette: meggyőződése, hogy Magyarország és Szlovákia szuverén módon, párbeszéd útján meg tudja oldani problémáit. 

Ugyancsak elhárította a válaszadást a jobboldali radikális pártok - Magyarországon a Jobbik - megerősödésével kapcsolatos kérdésre, arra hivatkozva, hogy kizárólag a magyar választók szuverén joga, kit szeretnének a parlamentben látni. Furcsának tartaná, ha fordított esetben a magyar külügyminiszter Berlinben nyilvánítana véleményt az ottani belpolitikáról vagy a választási harcról. Hozzátette: "ha az ember kívülről beavatkozik, hiába jó a szándék, nem biztos, hogy sikerül azt elérni".