Bár sokat hallani a légkörbe kerülő, az éghajlati változásokért felelős üvegházhatású gázról, a szén-dioxidról, minthogy ezt nem látjuk, nem is nagyon foglalkozunk vele. A NASA Tudományos Vizualizációs Stúdiója viszont láthatóvá tette, mi történik a légkörben, pontosabban, mi történt 2021-ben.  Mindebben a NASA Globális Modellezési és Asszimilációs Hivatalának fejlett számítógépes modellezési technikái segítettek, amelyek lehetővé tették, hogy meg lehessen különböztetni a források és nyelők hatásait, és jobban meg lehessen érteni, hogy honnan származik és hová megy a szén.

A látványelemek tehát a 2021-es szén-dioxid-kibocsátási adatokból származnak. A vizualizáció képeket és videókat tartalmaz, amelyek bemutatják, hogyan nézne ki a szén-dioxid-kibocsátás, ha látható lenne a légkörünkben.

NASA

A 2021-es év során a Föld légkörébe bekerült szén-dioxidot négy fő tényezőre osztja a vizualizáció: a fosszilis tüzelőanyagok narancssárga, az égő biomassza piros, a szárazföldi ökoszisztémák zöld és az óceán kék színben jelenik meg. A felszínen lévő pöttyök azt is mutatják, hogy a légköri szén-dioxidot a szárazföldi ökoszisztémák (zöld), és az óceánok is elnyelik (kék).

Bár a szárazföld és az óceánok globális értelemben szénelnyelők, az egyes helyek különböző időpontokban azért források is lehetnek. Például az egyik animáció Észak-Amerikát és Dél-Amerikát emeli ki, a növekedési időszakban a növények fotoszintézis útján szívják fel a szén-dioxidot, de a téli hónapokban légzés útján bocsátják ki a szén nagy részét. Az amazóniai esőerdő feletti gyors oszcilláció pedig azt mutatja, hogyan nyelik el a növények a szenet, miközben süt a nap, majd hogyan bocsátják ki az éjszakai órákban. Azon pedig szinte már meg sem lepődünk, hogy az északi féltekét fosszilis tüzelőanyagok szén-dioxid-kibocsátását jelképező örvények borítják.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.