A szervadományozást a Franciaországban alkalmazott, feltételezett beleegyezésen alapuló modellre alakítanák Svájcban. Ha a népszavazáson is elfogadják a transzplantációs törvény módosítását, akkor a svájci állampolgárok agyhalál esetén donornak minősülnek, kivéve, ha életük során kifejezetten ellenezték ezt.

Az adományozás orvosi feltételei ugyanazok lesznek, mint jelenleg: csakis azok adományozhatják szerveiket, akik a kórház intenzív osztályán halnak meg, és a halált „két orvosnak egyértelműen meg kell erősítenie”. A hozzátartozókkal továbbra is konzultálnak, és elutasíthatják az adományozást, ha tudják vagy gyanítják, hogy az érintett személy ellenezte volna.

Az elmúlt öt évben a több, mint 8,6 millió lakosú Svájcban évente átlagosan 450 ember kapott egy, vagy több szervet elhunyt személytől. De 2021 végére több mint 1400-an voltak várólistán.

A Swisstransplant nemzeti alapítvány adatai szerint tavaly 72 ember halt meg, miközben donorra várt.

Jelenleg gyakran előfordul, hogy az érintett személy kívánsága nem ismert, így a rokonok döntenek, akik a hatóságok szerint az esetek többségében ellenzik a szervadományozást.

A szövetségi kormány és a parlament a törvénymódosítástól a szervadományozások számának növekedését várja. A svájci hatóságok szerint a legtöbb európai ország, köztük Franciaország, Olaszország, Ausztria és Spanyolország a feltételezett beleegyezés modelljét alkalmazza, és átlagosan magasabb a szervadományok aránya, mint Svájcban.

Néhányan ellenzik a reformot, és elegendő aláírást gyűjtöttek össze a népszavazás kiírásához. A népszavazási bizottság, amelynek társelnöke egy ápoló és egy orvos, úgy véli, hogy a reform sérti az egyének önrendelkezési jogát és testi épségét.

A jobboldali politikusok által támogatott bizottság szerint a szervadományozás „etikailag csakis akkor igazolható, ha az érintett személy még életében egyértelmű beleegyezését adta”.

A népszavazáson döntenek arról is, hogy támogatják-e a svájci parlament döntését, miszerint az alpesi ország növelné az anyagi támogatást az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, azaz a Frontexnek, és hogy támogatják-e a szintén parlamenti döntést arról, hogy minden külföldi szórakoztatóipari online szolgáltatónak, köztük a Netflixnek is, kötelezően beruházást kell eszközölnie a svájci filmiparban.

Hasonló hírekért kövesse a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.