Ebben az évben számos érdekes csillagászati esemény történt – hangzott el az M1-en szerdán.

Kiss László csillagász, az MTA CSFK Csillagászati Intézetének igazgatója az év csillagászati eseményeiről szólva felidézte: tavasszal több üstökös is közeledett a Naphoz, amelyek közül a "nyertes" a NEOWISE üstökös lett. Ez június-július fordulóján "szép hosszú csóvás égi vándorként" volt megfigyelhető az égbolton.

A Jupiter és a Szaturnusz a nyár közepén került szembenállásába a Nappal, ami azt jelentette, hogy egész éjjel látszottak. Ezt követően a két óriásbolygó egyre közelebb került egymáshoz, december végén volt az együttállásuk a kora esti égen. Kiss László azt is mondta, hogy a két bolygó közelsége "rekonstruálta számunkra" a betlehemi csillagot, a december 21-i különleges bolygóállást azonban szinte senki sem láthatta Magyarországról.

Eközben volt egy Mars-oppozíció is októberben, amely a csillagász lehetővé tette, hogy nyáron három Mars-szonda is elinduljon a vörös bolygóhoz. Ezek a szondák februárban érkeznek meg a Marshoz. Kiss felidézte azt is, hogy 44 évvel a Holdról legutóbb kőzetmintát a Földre juttató holdszonda után most egy kínai űreszköz indult a Hold felé, hogy aztán 2 kilogramm holdi anyagmintával térjen vissza bolygónkra.

A Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor Az év ismeretterjesztő tudósa díjról azt mondta: kötelességének érzi az ismeretterjesztést. A csillagászat szerinte azon tudományok közé tartozik, amelynek az eredményeit szinte senki sem érti, de szinte mindenkit érdekelnek például a fekete lyukak, az ufók, az exobolygók vagy az ősrobbanás.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.