hvg.hu: Hetekig meglehetősen hangos volt a sajtó attól, hogy az Apple "kispórolta" új telefonjából a hagyományos jackdugót. Már megint ők csinálták a „forradalmat”, hiába, hogy a vezeték nélküli hangátviteli technika egyáltalán nem újdonság – még az otthoni felhasználói, a konzumer szegmensben sem. A célközönség miért megosztott e megoldással szemben? Mert nem úgy tűnik, mintha csak az újtól, a változástól való ódzkodás indukálná a kritikákat…

Armin Prommersberger: Bármilyen okostelefonja is legyen valakinek, a jackdugót évtizedek óta evidenciaként kezeljük, és a változás ebben is egy nehéz folyamat eredménye lesz. A veszteség elsőre szembetűnőbb lehet, mint az amúgy esetlegesen nagyobb nyereség. Márpedig a 3,5 mm-es jack elengedése a Lightning és a Bluetooth javára meggyőződésem szerint inkább nyereséget hoz a felhasználóknak.

Armin Prommersberger

Harman

Amíg a vezetéknélküli csatlakozás egyértelműen a jövőt jelzi, a Lightning csatlakozó jobb zenei minőséget és tápellátást, valamint gyorsabb adatátvitelt biztosít. A mi feladatunk, hogy megértessük ezeket az előnyöket a felhasználókkal, és ezt legegyszerűbben a termékekkel magukkal tudjuk elmondani. De akik ragaszkodnak a múlthoz, használhatnak egy Lightning–jack-adaptert az iPhone 7-esükhöz. Nincs ezzel semmi baj.

hvg.hu: Na jó-jó, de miért vált feleslegessé a fejhallgató, fülhallgató, otthoni hangrendszer vezetéke? Biztosan ez a jó irány? Úgy értem, hogy ez most divat, a vezetékmentesítés trend, de ez lesz-e a mainstream? És ha igen, mikor?

A. P.: Két alapvető tényezővel érvelnék amellett, hogy ez biztosan nem zsákutca. Az egyértelmű, hogy a felhasználói élmény jobb, mert nem kell a kábelekkel molyolni; szabadabb, kényelmesebb és biztonságosabb a mozgás nélküle. Ami számunkra talán ennél is fontosabb: a hangminőség. A Bluetooth tömörített audiót minőségben az mp3-hoz szokás hasonlítani, de ma már lényegesen kompromisszummentesebb megoldások állnak rendelkezésünkre (mint az AAC vagy az APTX kódolás), melyek nagyon jó audiojel-minőséget biztosítanak. De elárulok egy titkot: a legnagyobb előnyünk abból származik a kábeles rendszerekkel szemben, hogy nekünk így gyakorlatilag teljes uralmunk van a telefonból jövő jel felett, így az tökéletes hangzású hangokká, hangzássá tudjuk alakítani.

Én már látom, hogy a vezetéknélküliség megatrenddé válik, és valószínűleg teljesen felszámolódnak a kábelek. A jelminőség és hangzás mellett pedig a következő fejlesztési területeket a tápellátás kérdése, az egyre egyszerűbb felhasználási módok, illetve a számítókapacitás növelése, a konnektivitás és egyénre szabhatóság jelentik.

hvg.hu: A wifi vagy Bluetooth kecsegteti nagyobb piaci lehetőséggel a gyártókat? Egyáltalán: hol vannak e technológiának ma a fizikai és piaci határai? Ön szerint meddig tartható az a tézis, hogy az audiofil rendszerekben ma "szó sem lehet" ezek használatáról, mert a spéci kábelekkel összekötött rendszerekhez képest "nem eléggé jók"?

A. P.: A vezetéknélküliség kora eljött, ezek a termékek egyre inkább meghatározó kellékei a mindennapoknak. Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a vezetéknélküli audió valójában csak egy a sok vezetékmentesített kapcsolódási megoldások között, hiszen ott van a wifis internetcsatlakozás, a vezetéknélküli töltés, az IoT szenzorok az okos otthonok automatizációjában... És ez a sor minden nappal egyre hosszabb lesz. Ez a folyamatos fejlődést és innovációt is biztosítja, szóval nem aggódom amiatt, hogy lenne olyan terület, amihez maholnap ne tudnánk „elég jók” lenni.

De nem akarom megkerülni a wireless kontra Bluetooth kérdést sem. Erre az a válaszom, hogy a Harman termékportfólióban tisztán látszik, hogy a Bluetooth-alapú zenei rendszerek a meghatározók a dokkolókkal és a tradicionális hifi-rendszerekkel szemben. Ennek egyébként az is az oka, hogy jelenleg a Bluetooth a mobilokban fontos meghatározó, míg a wifi az otthoni eszközökben – márpedig a piacot a mobilfrontról támadták be a gyártók.

Harman Kardon BT – azaz Bluetooth-csatlakozású fejhallgató

Harman

Ha technológiai magyarázatot kellene adni, akkor pedig a vezetékmentes technológia áramellátási szükségleteivel magyarázom mindezt. Azzal, hogy a Bluetooth a kezdetektől az alacsony áramfelhasználás irányába ment, és ez folyamatosan csökken most is, minden egyes gyári frissítésnél – ez pedig a mobilitás egyik legfőbb paraméterét, az egy feltöltéssel való használhatóságot érinti jótékonyan. Mindeközben a hangminőség felől közelítve az is elmondható, hogy ha az átvitelhez minőségi kodekeket használunk, jobb hangzású eszközöket tudunk építeni. Ha nincsenek áramfogyasztási korlátok, akkor a wifi jobb választás – például egy otthon használt eszköznél –, mert ezzel a technológiával nem okoz gondot a 192 kHz/24Bit-es HiRes audiojel továbbítása, ami azért mégiscsak magasabb minőségi követelményt jelent.

A jövőt mi ezügyben úgy látjuk, hogy a Bluetooth és wifi rendszerek konszolidációja felé haladunk, és mivel a wifi az áramfogyasztás és a felhasználóbarátabb csatlakoztatás területén is fejlődik, elképzelhető a kiélesedő verseny e két technológia között.

hvg.hu: A prémium kategóriájú hangtechnikában a digitalizálódó, majd az internetre költöző zenefogyasztás korát megelőzően a Harman neve a márkás, még megfizethető árú amerikai hifikomponensek gyártójaként volt ismert, lemezjátszója a formatervezést tekintve a kategória iPhone-ját jelentette. Lehet-e ma ilyesmiről egy gyártónak egyáltalán álmodoznia?

A. P.: Mi abszolút hang- és zenerajongók vagyunk. Azok voltunk és leszünk. De ma az is nagy előnyünk a piacon, hogy egy sor legendás márka van a tulajdonunkban, és ezek szinte mindig legendás tervezőket is jelentenek. Természetesen a termékeink külön árkategóriákat is képviselnek, de ennek akkor is érződnie kell, ha a legalsó piaci szegmensbe készült termékről van szó. A közös nevező a felhasználói élmény, a formatervezés nyelve, illetve a hangjel.

JBL – a bulihenger

Harman

Gyártóként azonban a legszembetűnőbb változás ma az, hogy a szoftver mind nagyobb szerepet játszik a termékben. Egy egyszerű fejhallgatóban is könnyen ott dolgozik ma már 50 ezer sornyi kód. Ezt egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni! Ez a vállalati akvizíciós gyakorlatunkban is meglátszik; tavaly például a Symphony Teleca nagy audioszoftver-fejlesztő céget vásároltuk fel.

hvg.hu: Több márkát is gyártanak, ezért érdekel, hogyan definiálja a köztük lévő különbséget. Mi a különbség az AKG, a JBL és a Harman vagy a Mark Levinson között?

A. P.: Ezek a pozicionálási stratégiáinkról is szólnak, és viszont: az adott márkától is függnek a pozícióink a piacon. A JBL, mely az idén lesz 70 éves, a zene igaz hangzását viszi el az otthonba, a koncertterembe és a hordozható zenelejátszókba. A Harman Kardon a művészet és funkció közötti tökéletes egyensúlyról szól, a Mark Levinson pedig arról, hogy hangzásban nem kötünk kompromisszumot. Az AKG – mely a legelső kondenzátoros mikrofontól a világ első integrált fejhallgatóiig „mindenért felelőssé tehető”, és az ágazat egyik vezető innovátora – a tiszta stúdióhangzásról szól. Akkor is, ha a konzumer, de akkor is, ha a professzionális termékről van szó.

hvg.hu: Honnantól számít a forma és a minőség is az ár és a teljesítmény mellett? Létezik e piacon márkahűség?

A. P.: A dizájn és a minőség a legfontosabb paraméterek, ezek az ártól szinte teljesen független „szükségletek”. De az is igaz, hogy a jó dizájn nem a gyártó által javasolt fogyasztói ár függvénye, hanem a hozzáállásé. A dizájn ugyanúgy kihat az innovációra, mint fordítva: ha megbízhatóan jó minőséget szállítunk, jó dizájnnal és általános felhasználói élménnyel, az előbb-utóbb márkahűségként realizálódik a fogyasztóban. Manapság, az okoseszközök kavalkádjában ezt azzal tudjuk erősíteni, ahogyan a termékeinket szinten tartjuk, illetve folyamatosan frissítjük.

Harman

A fejhallgató például tradicionálisan passzív termék: régen teljesen más elvárások vonatkoztak rá. Ma már az a meghatározó, hogy a frissítések mennyiben javítják a hangzás minőségét, és mennyibben tudják akár új képességekkel felruházni a fejhallgatót. Ez a megközelítés természetesen kihatással van az egyes termékek életciklusára és az okos eszközök üzleti modelljeire. Ebből az is következik, hogy a fejhallgatók élettartama rövidült, nagyjából egy év. Nagyon kevés olyan fejhallgató van a piacon, amit például szoftveresen frissíteni lehet, és ezek élettartama így persze kitolhatóvá válik. De ezek sem az örökkévalóságnak készülnek – ezt el kell fogadni nekünk is, a felhasználóknak is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.