A Game Maker 7 használatához nincsen szükség igazán programozói tudásra, fogalmazzunk inkább úgy, hogy elegendő némi alapvető ismeret, például a változókról és a feltételes utasításokról, meg legalább alap szinten megismerkedni a sprite-ok fogalmával.
Mindezt elleshetjük az interneten, vagy kisilabizálhatjuk a program mellé adott mintaprogramok és súgó segítségével.
Ettől függetlenül senki se gondolja azt, hogy a Mark Overmars által 1999-ben kiadott Game Maker valamiféle gagyi szoftver-bolhapiaci termék lenne. Az éppen aktuális 7-es verzió nagyon sokat fejlődött az idők során (sebességben is), bonyolult és látványos játékokat is készíthetünk benne különféle Direct X-es effektekkel és részleges 3D támogatással.

Rengeteg példán keresztül sajátíthatjuk el a játékok készítésének titkait

A Game Maker esetében a népszerűség titka az objektumorientált felépítésben, az egyszerűen kezelhető felületben és a beépített eszközök választékában rejlik. Ha nem vágyunk nagy dolgokra, akár a program beépített rajzeszközeivel is dolgozhatunk, így gyakorlatilag semmi másra nincs szükségünk egy komplett játék elkészítéséhez, csak a Game Makerre (na jó, hangokat nem generál és nem szerkeszt, de azokat mondjuk letöltünk az internetről).

Játszi könnyedséggel
Mint már az elején is említettük, a Game Maker alapszintű használata gyakorlatilag nem igényel programozói tudást. Platform, logikai, ügyességi vagy akciójátékokat akár egyetlen programsor begépelése nélkül is készíthetünk vele. Persze ha bonyolultabb játékokra vágyunk, kihasználhatjuk a rendszer saját szkript (Game Maker Language) lehetőségét is. Egy stratégiai játéknál, ahol például mesterséges intelligenciával is fel szeretnénk ruházni az ellenfelet, ezt már aligha ússzuk meg. Viszont a Game Maker szkript nyelve sem bonyolult (bár nem azzal érdemes kezdeni). Egy Pac Mac vagy egy mászkálós-ügyességi játék viszont problémamentesen elkészíthető nélküle.
A program legfőbb előnye, hogy a legtöbb lehetőség szkriptek írogatása nélkül is elérhető, egyszerű „fogd és dobd” módszerrel. Így adhatjuk meg például az objektumoknál, hogy miként reagáljanak a billentyűnyomásokra vagy egérkattintásra, vagy mi történjen velük, ha két objektum összeütközik (például Pac Man és egy szellem). Temérdek utasítás közül választhatunk (hangok és videók lejátszása, objektumjellemzők megváltoztatása, mozgatás, fizikai kölcsönhatások stb.), sőt, még a logikai műveleteket is eképp adhatjuk meg.

Ha megszoktuk, gyorsan dolgozhatunk vele

Mivel a Game Maker elsősorban játékkészítésre hivatott (amúgy multimédiás bemutatókat is gond nélkül készíthetünk vele), számos olyan utasítást is találunk benne, amely játékorientált: életerő-figyelés, pontszámkövetés, toplista stb.
A 2D-s játékokon kívül az új verzióval egyszerűbb 3D-s játékok is készíthetők. Konverterek segítségével kezeli a 3DS és OBJ objektumokat. Multiplayer játékok készítésére is van mód, így akár belső hálózaton vagy interneten keresztül is összemérhetik a tudásukat a játékosok.

Pro és kontra
A Game Maker 7 két változatban érhető el. A Lite verzió ingyenes, egyszerűbb játékokat (például a sokat emlegetett Pac Mant) simán elkészíthetünk benne. Hátránya, hogy a vele készített játékok tartalmaznak egy splash képernyőt is, némi Game Maker reklámmal.

Beépített képszerkesztő. Nem Photoshop, de megteszi.

A Pro Editionnel készült programok ezt természetesen nem tartalmazzák (egyébként a Game Makerben készült programok szabadon terjeszthetők, akár pénzért is adhatjuk elkészült játékunkat, és persze a futtatásukhoz nincs szükség a Game Makerre).
A fizetős változat előnye még a részleges 3D és Direct3D (effektek) támogatása, a fejlettebb rajzeszközök, DLL fájlok használata, zenei CD sávok lejátszása, nyomtatási lehetőségek stb. Mindezért 20 dollárt kell leszurkolnunk, ami a program lehetőségeit tekintve igazán nem nagy összeg.
A szoftver honlapján rengeteg segédanyagot, mintát találunk az első lépésekhez, letölthetünk Game Makerrel készített játékokat, és persze meg is oszthatjuk másokkal a sajátjainkat.