A választások után a politikai elit tagjai is megunták Moldovában az oligarchák korrupt hatalmát: a legfőbb ellenfeleknek számító pártok hoztak létre – kicsit szabálytalanul – kormánykoalíciót, hogy megszabaduljanak az országot markukban tartó milliárdosoktól.
A tervezett 60 perc helyett 80 percig tartott Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök oszakai tárgyalása. A G20-as csúcs alkalmából Japánban tartózkodó két politikus a szíriai és a venezuelai válságról, valamint a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt, ám a megbeszélés után egyik fél sem árult el sok részletet. A tárgyalások előtt Putyin egy nyilatkozatban még elavultnak nevezte a liberalizmus eszméjét, és a Fidesz-propaganda szellemében nyilatkozott a bevándorlásról.
A nemzetközi válsággócokról, egyebek mellett Szíriáról, Iránról és Ukrajnáról, valamint a fegyverzetkorlátozási egyezményekről tárgyal majd az oszakai G20-as csúcson tartott pénteki külön megbeszélésen Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az egyórásra tervezett találkozón aligha várható komoly előrelépés, sőt Trump újabb belpolitikai vitába szaladhat bele. A megbeszélés magyar idő szerint péntek reggel hét órakor kezdődik.
Három észak-európai országban is a baloldali pártok szerepeltek a legjobban a legutóbbi választásokon. Megoszlanak azonban a vélemények arról, hogy a skandináv taktika működne-e a többi olyan európai államban is, ahol évek óta válságban van a baloldal.
Lemondott Irakli Kobahidze, a grúz parlament elnöke, miután nem akadályozta meg, hogy az orosz parlament képviselője, Szergej Gavrilov oroszul beszélve, a törvényhozási elnök székében ülve nyissa meg az ortodox keresztény pártok parlamenti közgyűlésének Tbilisziben tartott tanácskozását.
A belpolitikára koncentrált Vlagyimir Putyin szokásos éves televíziós kérdezz-felelek műsorában, ám azt azért hangsúlyozta, hogy a versenytársaknál is gyorsabban fejleszti atomarzenálját. A több mint négyórás maraton során az orosz államfő elismerte, hogy az ország polgárai rosszabbul élnek, mint öt éve, de megígérte, hamarosan beindul az életszínvonal javulása. Szóba került Oroszország és Fehéroroszország egyesülésének a kérdése, s az is, miért szégyelli magát az államfő. Az oroszok több mint kétmillió kérdést tettek fel Putyinnak. Közben külföldről túlterheléses támadásokat indítottak a szerverek ellen.
A holland vezetésű nemzetközi vizsgálócsoport megnevezte azt a négy embert, aki a vádak szerint meghatározó szerepet játszott az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó maláj gép lelövésében, 2014 júliusában. A katasztrófában 298 ember vesztette életét. A vizsgálócsoporttal egy napon a Bellingcat oknyomozó portál is közzétette gyanúsítottjai nevét. Valamennyien olyan személyek, akik kapcsolatban álltak Moszkvával, illetve a kelet-ukrajnai szakadárokkal.
Csak a jéghegy csúcsát mutatta meg a napokban a The New York Times, amikor arról írt, az amerikaiak bedurvultak, és olyan rosszindulatú programokat telepítettek az orosz energia- és egyéb kulcsfontosságú hálózatokba, amelyek a megfelelő kód megadása esetén megbénítják az ellenfél kritikus infrastruktúráját. A „trójai falovak” bejuttatása ugyanis csak része a nagyhatalmak között már évek óta egyre keményebb eszközökkel dúló, szabályok nélküli kiberháborúnak.
Miközben már üzemelnek az első 5G-s hálózatok, egyelőre nem tudni, az új távlatokat ígérő rendszerek veszélyt jelentenek-e az egészségre. A vita eldöntését nem segíti, hogy abba beszálltak az álhírgyártásban régóta jeleskedő orosz trollgyárak is.
Az északi országok többsége igényt tart a sarkvidék egyes körzeteire, de Oroszország valamennyi vetélytársánál aktívabban igyekszik érvényesíteni akaratát a klímaváltozás miatt egyre elérhetőbbé váló térségben.
Komoly, valószínűleg sokáig ható következményekkel járó presztízsveszteséget szenvedett el a Vlagyimir Putyin államfő nevével fémjelzett oroszországi rendszer: a hatóságok néhány napig tartó fogva tartás után szabadon engedték Ivan Golunov oknyomozó újságírót, miután kiderült, a rendőrök rakták be az újságíró hátizsákjába az őrizetbevétel alapjául szolgáló kábítószert. Hullanak a fejek, átírják a törvényeket, és szabadulnak a hasonló módon rács mögé dugott áldozatok. Azért még sok politikai fogoly marad az országban.
Nacionalista politikusok szítják ismét a viszályt románok és magyarok között, és a jelek szerint a "recept" még mindig működik. A helyszín ezúttal egy kicsi falu temetője.
Miközben már üzemelnek az első 5G-s hálózatok, egyelőre nem tudni, az új távlatokat ígérő rendszerek veszélyt jelentenek-e az egészségre. A vita eldöntését nem segíti, hogy abba beszálltak az álhírgyártásban régóta jeleskedő orosz trollgyárak is.
Oroszország vidéki városaiban megjelentek azok az önálló civilszervezetek, amelyek nem félnek kiállni jogaik mellett, és az utóbbi időben többször visszavonulásra késztették a keménykedő rendfenntartó erőket.
Az északi országok többsége igényt tart a sarkvidék egyes körzeteire, de Oroszország valamennyi vetélytársánál aktívabban igyekszik érvényesíteni akaratát a klímaváltozás miatt egyre elérhetőbbé váló térségben.
Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök gyakorlatilag egy oldalon áll azzal, hogy egyik legfontosabb ellenfelük Soros György – vélik a hétfői Trump–Orbán-találkozóról beszámoló orosz lapok. A kommentárok alapján Orbánt a "mi kutyánk kölykének" tartják Moszkvában, de szerintük Washingtont nem zavarja különösebben Orbán Moszkva-barátsága.
Megállíthatatlanul zajlik a negyedik ipari forradalom az okosgyárak terjedésével. Európa jól áll, az innovációs központként számon tartott USA viszonylag rosszul teljesít.
Valószínűleg az ukrán elnökválasztás második fordulójában látványosan leszerepelt Petro Porosenko még hivatalban lévő államfő bosszújának tekinthető, hogy az ukrán parlament nagy sietséggel elfogadta a kisebbségek jogait tovább korlátozó nyelvtörvényt. Bár az államfőválasztás győztese, Volodimir Zelenszkij azt ígérte, hivatalba lépése után felülvizsgálja az új szabályokat, a törvény megszavazása igencsak megnehezíti az új elnök életét.
Mozgásban vannak az egykori Szovjetunió közép-ázsiai tagállamai: Nurszultan Nazarbajev kazah elnök váratlanul lemondott, Iszlam Karimov halála után Üzbegisztán megindult a demokratizálódás felé, és már Tádzsikisztánban is lehet több államfőjelölt.
Vasárnap rendezik az ukrajnai elnökválasztás második fordulóját, az előrejelzések pedig azt mutatják, hogy a politikán kívülről érkezett komikus, Volodimir Zelenszkij sima győzelmet arat Petro Porosenko hivatalban lévő elnök ellen. A választási kampány csúcspontján egy lengyel parlamenti képviselő azzal vádolta meg Orbán Viktort, hogy a magyar miniszterelnök fel akarta osztani Ukrajnát.
