Immár két évtizede működik Veresegyházon a GE repüléstechnikai üzletágának, az Aviationnak az üzeme. Casey Ott-tal, a helyi vezetővel több közt arról beszélgettünk, hogy milyen hatással volt a 2001 szeptemberi merényletsorozat a magyarországi gyárra, illetve hogyan küzdenek meg a munkaerőhiánnyal.
Tavaly percenként egy, idén augusztusban pedig már percenként három futballpályányi erdő vész oda Brazíliában. A tragikus helyzetért jelentős mértékben felelős az új elnök, Jair Bolsonaro politikája, a „Trópusok Trumpja” ugyanis egyértelműen az erdőpusztítók mellett áll. A világ keveset tehet, az EU talán büntetésként leállíthatja az argentin szója- és marhahúsimportot, és megtagadhatja a Brazíliával és szomszédaival tervezett kereskedelmi egyezmény aláírását.
Harminc évvel ezelőtt, 1989 nyarán már az összeomlás szélén táncolt a 15 tagköztársaságból álló Szovjetunió, s ekkor történelmet csináltak a függetlenséget akaró három balti köztársaság, Észtország, Lettország és Litvánia polgárai: augusztus 23-án közel kétmillió ember alkotott élő láncot, s ez volt a történelem addigi leghosszabb sorfala. Most Hongkongban készülnek megismételni a balti példát, az ottani tüntetők szabadságjogaikat akarják megvédelmezni.
Több mint száz éves gyakorlatot szeretett volna feléleszteni Donald Trump, amikor bejelentette, az USA szívesen megvásárolná Dániától Grönland szigetét. Az amerikai elnök meg is sértődött, amikor Koppenhága kikosarazta őt, s gyorsan utálatosnak nevezte Mette Frederiksen dán miniszterelnököt. Korábban gyakoribbak voltak az országos méretű földvásárlások, ma inkább a lízing a népszerű, de azért a hódítás sem ment ki a divatból.
Az utóbbi napokban az amerikai kormányzat több tagja is megerősítette, Donald Trump valóban meg akarja venni Dániától Grönland szigetét, s az állítólagos vételi szándéknak külön aktualitást ad, hogy az amerikai elnök a közeljövőben Dániába utazik. Grönland azért is lehet fontos az USA-nak, mert, akié a terület, az jobb eséllyel szállhat be az Északi sarkért, é az ott lévő hatalmas ásványkincsért vívott harcba. A kevéssé udvarias dánok szerint a vásárlási terv annak a jele, hogy a Fehér Ház ura teljesen megőrült.
Luxemburg lehet az első európai ország, ahol legalizálják a cannabis, más néven marihuána rekreációs használatát. A kontinens többi állama még habozik, Magyarország egyelőre nem hallgat a hívó szóra.
Napról napra újabb és egyre aggasztóbb részletek derülnek ki a múlt heti oroszországi fegyverbalesetről, most már arról szólnak hírek, hogy nukleáris baleset történt, melynek következtében legalább heten meghaltak, több mint húszan, köztük a sérülteket ápolók, kórházi ellátásra szorultak. Az utóbbi hónapokban több olyan eset is történt Oroszországban, amely azt bizonyítja, a Kreml továbbra sem hajlandó időben, pontosan és őszintén beszámolni a különféle tragédiákról. Még a polgáriakról sem.
Ritkán látható képek érkeztek Kirgizisztánból, ahol a jelenlegi elnök, Szooronbaj Dzsenbekov utasítására megpróbálták őrizetbe venni elődjét, Almazbek Atambajevet, (képünkön) akit nagy hirtelen korrupcióval, hatalommal való visszaéléssel és sikkasztással vádoltak meg. Az exelnök és hívei viszont fegyverrel védekeztek, s visszaverték az első ostromot. Bár a második letartóztatási kísérlet végül sikeres volt, a teljes zűrzavarról tanúskodó képek nem használtak az egykori szovjet tagköztársaság megítélésének. Az exelnök már fogságban, viszont bőven akadnak még nyitott kérdések.
Történelminek tűnő győzelmet arattak Albániában a kormányzó szocialisták, a helyhatósági választáson mind a 61 körzetben az ő jelöltjük végzett az első helyen. Igaz, a kormányt csalással és korrupcióval vádoló ellenzék jórészt bojkottálta a szavazást.
Az Egyesült Államok bejelentette, hivatalosan is kilép a Közepes hatótávolságú atomrakétákról szóló szerződésből (INF). Washington azt is közölte, azt tervezi, hogy megkezdi egy új rakéta tesztelését.
Bár az orosz hatóságok végig ködösítettek, szakértők szerint csakis a Majak nukleáris létesítményből jöhetett a két éve mindent beborító sugárzás. De közben egy szibériai vegyi üzemben környezeti katasztrófa fenyeget.
Szeptember 22-étől Szöulba, jövő márciustól pedig Szófiába, Prágába, Belgrádba, Stuttgartba, Bukarestbe és Brüsszelbe indít közvetlen járatokat Budapestről a LOT. A rövidtávú járatok beindításával a magyar főváros a lengyel légitársaság fontos csomópontjává válik. Rafal Milczarski, a LOT vezérigazgatója hangsúlyozta, ez csak az első lépés volt, s újabb járatok is várhatóak. A vezérigazgató szerint ugyanis egy igazi csomópont, azaz hub legalább 50-100 célpontot szolgál ki.
Hétfőn – saját orvosa és felesége tiltakozása ellenére – visszaszállították a kórházból a börtönbe Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, akin egy nappal korábban jelentek meg heveny allergiás tűnetek: izzadt és vörös lett a bőre. A hivatalos magyarázatok szerint ismeretlen allergia támadta meg a 43 éves politikust, ám támogatói úgy vélik, az ellenzéki tüntetéseket szervező Navalnij mérgezés áldozata lett. Ha ez lenne az igazság, nem ő lenne az első, akit a Kreml halkan, és viszonylag kis feltűnéssel próbált meg eltenni láb alól.
Az újra fellángolt grúz–orosz ellentétek is jól mutatják, hogy messze van az ideálistól Oroszország és a többi volt szovjet tagköztársaság viszonya.
Annak ellenére, hogy ezernyi bizonyíték van arra, hogy az amerikaiak több alkalommal megfordultak a Holdon, világszerte tartják magukat azok az összeesküvés-elméletek, amelyek szerint az egész csak egy óriási kamu: a filmeket és fényképeket egy stúdióban rögzítették, Armstrongékra pedig a színészkedés feladata hárult. Az amerikaiak 11 százaléka ma sem biztos abban, hogy járt ember égi kísérőnkön.
Abszolút többséget is szerezhet a vasárnapi ukrajnai parlamenti választáson az új államfő, Volodimir Zelenszkij által pár hónapja alapított párt, a Nép szolgálója. Ha valóban nagyarányú lesz a győzelem, véget ér a „király királyság nélkül” időszak: az elnökválasztás óta eltelt hónapokban ugyanis Zelenszkij keze meg volt kötve, a parlament képviselői és a korábbi elnök, Petro Porosenko még hatalomban maradt emberei ahol tudták, ott gáncsolták a színészből lett államfő reformjait.
Az űrverseny első évei egyértelműen a szovjeteké voltak: a kommunista birodalom bocsátotta Föld körüli pályára az első műholdat, Jurij Gagarin volt az első ember, aki megjárta a világűrt, a szovjetek küldték az első űreszközöket a Holdra, s Alekszej Leonov volt az első űrhajós, aki kilépett a kozmoszba. Moszkva mégis elvesztette az egyik legfontosabb versenyt, a holdra szállásért vívott ütközetet. És nem is véletlenül.
Fél évszázaddal az első holdra szállás után újraindul az űrverseny, ám a második szakasz több okból is egészen más lesz, mint az amerikaiak által megnyert első. Az egyik fő különbség, hogy új vetélytársak is jelentkeztek – például Kína, India és az Európai Unió –, a másik pedig az, hogy most nemcsak a tudományos és ideológiai célok fontosak, hanem a gazdaságiak is.
Az utóbbi évtized legsúlyosabb oroszországi tengeralattjáró-balesete történt a Barents-tengeren. És ismét működtek a régi reflexek, úgy tűnik, Moszkva annak ellenére el akarta tussolni az ügyet, hogy az önfeláldozó katonák komoly katasztrófát akadályoztak meg.
Áll a bál Nagy-Britannia és az USA között előbbi nagykövete miatt, akit Trump "nagyon buta embernek" titulált. Ezzel azonban komoly kárt okozott a brit-amerikai kapcsolatokban is, márpedig az angolok a legrégebbi szövetségesnek számítanak.
