Két korrupt ország szórja a közpénz és korlátozza a szabadságjogokat, miközben népeik éheznek – korábban így jellemezte Vlagyimir Putyin és Nicolás Maduro kapcsolatát az amerikai külügyminiszter. A venezuelai politikai fordulat újabb frontot jelent a fagyos hidegháborús viszonyban.
Egy német szélsőjobbos újságíró bujthatta fel a gyújtogatókat, vizsgálat indult ellene.
Fájó év volt Ukrajna számára 2014: a Viktor Janukovics államfő bukását hozó kijevi forradalom után az 1991 óta független államtól Oroszország elcsatolta a Krímet, a kelet országrészben pedig hathatós támogatást nyújtott az orosz párti szakadároknak. A gyászos év ugyanakkor felgyorsította az ukrán nemzettudat erősödését, a politikai nemzet létrejöttét. Néha éppen a nemzeti kisebbségek kárára.
Az orosz rezsim legkonokabb bírálója, a 2006-ban meggyilkolt oknyomozó újságíró és jogvédő magyarul megjelent naplókötetében rekonstruálja, hogyan működik egy pokoli szisztéma.
Hétről hétre több tízezren tüntettek Belgrádban Aleksandar Vucic államfő ellen. Szerbiában ugyanazt követelik, mint Magyarországon: a szabadságjogok és a törvények tiszteletben tartását, a korrupció visszaszorítását.
Vérbe fagyott holttestek szegélyezik a Vajdaságban született bérgyilkos, Dér Csaba útját. Legutóbb a gyanú szerint Belgrádban ölt meg hidegvérrel egy embert, emiatt az egész szerb rendőrség utána nyomoz, miközben a magyar hatóságok már tavaly novemberben nemzetközi körözést adtak ki ellene.
Újra a nagyhatalmak közötti erőpróbák színterévé válik Bosznia, ahol két évtizeddel a polgárháború vége után sem sikerült együttműködésre bírni a bosnyákokat, a horvátokat és a szerbeket.
Európa egy sor országában rendeznek idén parlamenti választásokat, és még ott is a populisták fújják a passzátszelet, ahol nincsenek kormányzati szerepben.
Tovább élhetnek a majdnem százéves szerencsi édesipari hagyományok, miután a Nestlé Hungária a kézműves tradíciókat folytató helyi cégnek ajándékozta a védjegyet.
Száz évvel az első világháború vége után még mindig használhatatlan Verdun környékének egy része: a francia állam által kijelölt tilalmi zónát a fel nem robbant lőszerek, valamint a földbe jutott mérgező vegyületek teszik élhetetlenné.
Kezdő popsztár, páncélos bortolvaj, aranytömbök a levegőben és birkaszépségverseny – egyebek között ezek szerepelnek a The Moscow Times nevű orosz híroldal hírgyűjteményében, amely szerint 2018 – bár még van belőle pár nap – erős esztendő volt.
Biztos emlékeznek még Daniel Keyes Virágot Algernonnak című könyvére: Algernon a kísérleti egér, illetve Charlie, a csökkent értelmű péksegéd egy műtét hatására szuperintelligenssé válik, de a beavatkozás hatása csak átmeneti: az egér elpusztul, Charlie pedig visszasüllyed egy hatéves gyermek szellemi szintjére. 2018-ban egyre inkább Charlie-nak éreztem magam.
1988. december 21-én robbant fel Skócia fölött a Pan Am légitársaság Boeing 747-es gépe, az óriás roncsai egy békés falura, Lockerbie-re hullottak. A brit történelem legsúlyosabb, 270 emberéletet követelő terrorcselekménye nem csak a település életét változtatta meg: az amerikai légitársaság részben a merénylet miatt jelentett csődöt, a robbantás után pedig jelentősen megszigorították a légi közlekedés szabályait.
Oroszország létezése során mindig valamilyen külföldi korlátozás alatt élt. A mostani szankciók azzal magyarázhatóak, hogy nő Oroszország ereje és a nemzetközi politikai élet egyre inkább megkerülhetetlen szereplőjévé válik – mondta szokásos év végi sajtótájékoztatóján Vlagyimir Putyin orosz államfő. Putyin már 14-szer áll ki a maratoni beszélgetésre, az idén 1700 újságíró akkreditáltatta magát. Ismét kiderült, Moszkvában is éberek a sajtószabadság őrei: bár volt akkreditációja, nem mehetett be a terembe Roman Dobrohotov, az Insider nevű orosz oknyomozó portál főszerkesztője. A bűne az volt, hogy az a Bellingcat nemzetközi oknyomozó portállal együtt az Insider derítette ki a márciusi Szkripal-mérgezés orosz elkövetőinek pontos személyazonosságát.
Az őt ért heves bírálatok ellenére továbbra is azt javasolja a Cambridge Egyetem tanára, David Runciman, hogy a hatéves gyermekek is szavazhassanak a választásokon. Szerinte ugyanis a fiatalokat jelenleg hátrányos megkülönböztetés sújtja, mert olyanok döntenek a politikáról, akiket csak a jelen érdekel.
A strasbourgi terrortámadás után a lezárt éttermekben rekedt vendégek úgy buliztak tovább, mintha semmi sem történt volna a városban. Egy szlovák televízió magyar munkatársa a helyszínen volt, és elmesélte, mit tapasztalt.
Az Ukrajnához tartozó Krím 2014-es elfoglalása, majd az amerikai elnökválasztásba való állítólagos beavatkozás és a márciusi dél-angliai Szkripal-merénylet miatt a Nyugat sorra lépteti életbe az Oroszország elleni szankciókat. Bár a hétköznapokban – legalábbis a nagyvárosokban – alig lehet észrevenni a büntetőintézkedések hatását, hosszabb távon sokba kerülhetnek Vlagyimir Putyin országának.
Hitelességválsággal küzd az Interpol, amely bírálói szerint sokszor lehetővé teszi, hogy autoriter rezsimek az emigrációba szorult ellenzékiek zaklatására használják fel a rendőrségek együttműködési fórumát.
Az okos megoldásokkal a lakások biztonsága is növelhető. Az okoszárakkal, kaputelefonokkal és felügyeleti rendszerekkel igencsak megnehezül a besurranók dolga.
Amerika tőrbe csalt két fegyvercsempész maffiózót, a magyarok meg átadták őket az oroszoknak. Kizárt dolog, hogy a magyar kormány ne lenne tisztában azzal, hogy Oroszország hogyan bánik azokkal a bűnelkövetőkkel, akiket más ország hatóságai elől mentenek ki oda. Van, hogy még ki is tüntetik őket.
