Akár húsz év börtönbüntetésre is ítélhetik azt a három tizenéves orosz lányt, akik előre megfontolt szándékkal meggyilkolták az őket éveken át fizikailag és lelkileg zaklató apjukat. Az orosz társadalmat mélyen megosztó ügy rávilágít, hogy a törvények nem védik a családon belüli erőszak áldozatait.
Hetvenéves történelme során talán még sohasem feszítette annyi belső ellentét a NATO-t, mint most. Emmanuel Macron francia elnök egyenesen agyhalottnak minősítette a szervezetet. Közben az is egyértelmű, hogy Európa katonailag még képtelen lenne megvédeni magát.
Lassan szinte teljesen elvész az alapfunkciója azoknak a háztartási gépeknek, amelyekkel a legmodernebb okosotthonokat szerelik fel. De a kételyek ellenére is rohamosan nő az ilyen űrkorszaki eszközök a világpiaca.
Afrika után Európa felé fordult Kína, a világ legnépesebb országa sorra vásárolja meg a földrészen eladósorba kerülő kikötőket és nagyvállalatokat. A reakció vegyes: nyugaton egyre többen aggódnak a térnyerés miatt, keleten és délen viszont még tárt karok várják az ázsiaiakat.
Magabiztosan várhatja a jövő tavaszi parlamenti választást az Alekszandar Vucsics szerb államfő vezette Szerb Haladó Párt. Az ellenzéki egység megbomlott, a médiumok többsége kormányhű kezekben van, és a külföld is Vucsics mellett áll.
Magyar mérnökök olyan megoldást fejlesztettek ki, aminek segítségével az önvezető autók önállóan megtalálják helyüket a parkolókban. A még kísérleti fázisban lévő rendszer időt és helyet spórol meg. A fejlesztés világelsőnek számít, ám az önvezetés látványos térnyerése még várat magára.
A négy év alatt negyedik spanyolországi választás a korábbiaknál is kuszább eredményt hozott: a bal- és a jobboldal nagyobb pártjai nem elég erősek ahhoz, hogy stabil kormányt alakítsanak, így a kormányzáshoz szükség lesz a nemzeti kisebbségek nem függetlenségpárti erőinek a támogatására is. A baloldali koalíció első megegyezése már megszületett, a szocialisták összefogtak a Podemos nevű párttal. Az alkukészséget növeli, hogy újabb választást egyetlen nagy párt sem akar, félő ugyanis, hogy tovább erősödik a radikális jobboldali Vox.
A kontinens mind az 54 országának képviselői elutaztak Szocsiba, hogy részt vegyenek az első Oroszország–Afrika-csúcstalálkozón. Moszkva már a szovjet időkben is befolyásos játékos volt Afrikában, ahová Putyin most vissza akar térni, de nem lesz könnyű dolga.
Kereken három évtizeddel a berlini fal ledöntése után Németország nyugati és keleti felében is helyeslik a második világháború után kettészakított ország újraegyesítését, ám hiába telt el harminc év az NDK összeomlása óta, a kulturális, gazdasági és egyéb különbségek jó része még mindig érezhető maradt.
Évek óta rontja Törökország és Albánia viszonyát, hogy Ankara azzal vádolja a balkáni országot, hogy ott megvetették a lábukat a 2016-os törökországi puccskísérlet állítólagos kitervelőjét, Fethullah Gülent támogató aktivisták. Gülen emberei valóban ott vannak Albániában, de éppen Erdogan miatt.
Férjét megpuccsolta és mintegy húsz szeretőt tartott kora legbefolyásosabb asszonya, Nagy Katalin orosz cárnő, akit a róla szóló HBO-minisorozatban az apai ágon orosz felmenőkkel bíró Helen Mirren alakít.
Legalább öt amerikai állampolgár – egy anya és négy gyermeke – vesztette életét egy észak-mexikói rajtaütésben. Helyi források szerint a gyilkosságokat a helyi kábítószer-maffia emberei követték el, talán tévedésből.
Az utóbbi években leginkább botrányokkal került a hírekbe a Tesla, most a tervezettnél előbb nyit gyárat Sanghajban és dobja piacra új crossoverét.
Orbán Viktor oroszbarát szövetségeseinek megerősödését szolgálhatja a Balkánon az, hogy az Európai Tanács továbbra is halasztgatja a térség újabb országainak EU-csatlakozását.
Ahogy Románia befordul a november 10-i államfőválasztás célegyenesébe, csökken a különbség a jelöltek támogatása között. Az utóbbi napok nyertese a nem sokkal korábban leváltott Viorica Dancila ex-kormányfő, ám az élen még mindig a hivatalban lévő államfő, Klaus Johannis áll. Indul az RMDSZ-elnök Kelemen Hunor is, ő leginkább pártja programját kívánja ismertetni.
Ezrével vannak Szíriában az Európából származó iszlamista harcosok, akik most lehet, hogy megpróbálnak hazatérni. Odahaza nem várják őket tárt karokkal.
Régi szövetségesként tárgyalt Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő, úgy tűnik, a két illiberális állam mindenben azonos álláspontot képvisel. A tárgyalás után nyolc megállapodást írtak alá, a jelek szerint kőolaj-, gáz- és atomfronton is minden rendben van. A kétoldalú kapcsolatok egyébként nem a Fidesz kormányzása idején javultak meg, már a szocialista kormányfők is rendszeresen találkoztak a 2000 óta hatalmon levő Putyinnal. Igaz, 2010 előtt Oroszország nemzetközi megítélését nem rontotta a Krím bekebelezése, illetve az orosz titkosszolgálat által elkövetett több külföldi merénylet.
Oroszország csinálhat bármit a világpolitikában, Orbán Viktor évente egyszer-kétszer mindenképpen találkozik Vlagyimir Putyinnal. Az igazán fontos dolgoktól aligha most döntenek, más szempontból azonban nagyon is hasznosak a találkozók. Főleg az oroszoknak.
Megállhat a magyar újautó-piac látványos növekedése. Mivel szigorodtak a károsanyag-kibocsátási szabályok, a kereskedők sok olyan autót adtak el papíron az első három negyedévben, amelyeket szeptembertől már nem lehetne.
Egyre több a rasszista incidens a labdarúgásban, s nem csak a több tízezer ember előtt játszott meccseken jön elő már szinte kötelezően a majmozás, a huhogás, a cigányozás, a románozás, vagy éppen a magyarozás, hanem a sokadik osztályú bajnoki meccseken is. Az ugyan igaz, hogy a pályák melletti rasszizmus alapvetően társadalmi probléma, ám a sportvezetőknek, illetve labdarúgó szövetségeknek többet kellene tenniük, hogy a mérkőzések ne mások gyalázásról, hanem a fociról szóljanak.
