Kényes portéka a futballpálya – bizonyította saját példáján a Pancho Aréna. A tavaly húsvétkor felszentelt felcsúti stadion játékterét ugyanis a közeljövőben cserélni kell. Ráadásul nem is feltétlenül (vagy nem csak) a fűvel van gond, a blikk.hu szerint a beavatkozás a pálya alatti csőrendszer(eke)t is érinti. Ezek cseréje nem lesz olcsó, a Ferencváros új stadionjában a játéktér megfelelő becsövezése és füvesítése mintegy 240 millió forintba került. A Pancho ennél jóval kisebb aréna, de így is több tízmillió forint lehet a számla.

Mint megírtuk, a gyep újratervezésének kényszere akkor derült ki, amikor bejelentették: június 13-án engedélyezték, hogy – a hatalmas vásznakra kivetített Finnország–Magyarország-meccs után – rockkoncertet tarthassanak az Makovecz-stadionban. Az Omega fellépését ugyanis épp azért hagyták jóvá, mert másnap kezdődik a gyep felújítása. (A zenekar tagjai közben összevesztek, hogy politikailag maradhat-e független egy zenekar, amely az Orbán Viktor háza mellett felépült stadionban játszik. Erről itt írtunk.)

Néhány héttel az avató után már látszott

A gondokat előre jelezte, hogy tavaly május 16-án a bíró a felázott talaj miatt elkezdeni sem engedte a Puskás Akadémia és a DVSC-Teva meccsét, július 21-én pedig az U19-es magyar válogatottal együtt szerepelt le a rendszer: a Portugália elleni 6:1-es vereség idején a zivatar gyepesített lábmosómedencévé változtatta a pályát.

A felcsúti Pancho Aréna bemutatóján 2014 áprilisában

Stiller Ákos

Akkor Végh Gábor, az aréna játékterét építő Pharos ’95 Kft. ügyvezetője azzal magyarázkodott a Sport24 hírportálnak, hogy bár „a pálya alatti csövezés bármekkora vízmennyiséget el tud nyelni, amennyiben a föld átereszti, de ilyen mennyiségű és intenzitású eső után Európa egyetlen pályáján sem lehetne mérkőzést rendezni”.

Dél-Amerikában mégis megoldották. Alig egy hónappal korábban, június 26-án, a brazíliai világbajnokság G csoportjában a Németország–Egyesült Államok-mérkőzés idején egy felhőszakadás ugyan a szó szoros értelmében elárasztotta a tengerparti Recife utcáit, a két válogatott, ha nem is szárazon, de pocsolyamentesen játszhatta le a meccset a Pernambuco Arenában. Ott a német ACO cég vízelvezető rendszere működött, igaz, utólag kiderült, kevés hiányzott, hogy a recifei hálózat is túlcsorduljon.

Kulcs: a talaj

A futballpálya jó vízelvezetése – amint azt a HVG korábbi számaiban többször is megírtuk – nem is feltétlenül az alatta homokos sóderágyba lefektetett csőrendszertől függ. Hiába készül el ugyanis megfelelő minőségben – vagyis ötméterenként keresztben lefektetve – a dréncsőhálózat, illetve kerül fölé egy speciális, vízáteresztő drénpaplan is, ha nem megfelelő a talaj összetétele, akkor a pálya felületén megáll a víz.

A komoly stadionok játékterei nagy tisztaságú – földdel, egyéb szennyező anyaggal nem kevert –, mosott homokot kívánnak. Szakértők szerint ebbe a legalább 40 centiméter vastag homokréteg felső 20 centiméterének 90-95 százalékos tisztaságúnak kell lennie, mert csak ezek, az egyenletes méretű szemcsék képesek megbízhatóan elvezetni a vizet.

A gyepszőnyeg vízáteresztő képességének fontossága a 2008-as Eb-n vált végképp nyilvánvalóvá. Akkor a bázeli stadiont – éppen a hazaiak meccsén – árasztotta el egy heves eső, és mivel a nagy kötöttségű föld lassan eresztette át a csapadékot, szinte vízilabdává alakult a küzdelem. A probléma olyan súlyos volt, hogy rögtön utána – a labdarúgó-viadalok történetében először – a bajnokság közben kicserélték a teljes gyepet.

A Bayern hibrid pályán játszik

A bökkenő a jó áteresztőképességű gyeppel csak az, hogy jóval könnyebben fel is szántják a játékosok, hiszen a laza homokban a gyökérzet nem képes úgy megkapaszkodni, mint az agyagosabb termőföldben. Ezt a hendikepet már egy jó évtizede azzal próbálják kivédeni, hogy műszálakat kevernek az altalajba, növelve a fű szakítószilárdságát. Bár a műfűtől joggal idegenkednek a focisták, a bevált recept szerint elegendő a gyep 3 százalékát műszálakkal helyettesíteni, hogy jelentősen növeljék a játéktér füvének tartósságát. A talajba 20 centiméter mélyre „injektált” műfüvet jól benövi a valódi gyep gyökérzete, a játékosok pedig észre sem veszik.

A felcsúti stadion avatóján

Stiller Ákos

Jelenleg „hibrid” pálya van több első osztályú angol klubcsapat stadionjában (Chelsea, Everton, Arsenal, Manchester United és a City), de ilyenen játszanak a milánói San Siróban vagy a Bayern München meccseinek otthont adó Allianz Arenában is.

A vízelvezetést javíthatja, ha a dréncsöveket (az MLSZ által is előírt ötméteresnél) sűrűbben telepítik. A recifei stadionban például négyzetméternyi vízelvezető tálcákból álló rendszert épített be a német kivitelező. A csapadékban gazdag vidékek sportpályáin több helyütt például a slit drainage néven emlegetett megoldást használják, amikor közvetlenül a gyepszőnyeg alatt egy-két négyzetméteres négyzetek hálójára osztják a pályát, speciális géppel bemetszik a pályaalapot, a réseket pedig jó vízáteresztő képességű, magas homoktartalmú keverékkel töltik fel. Így olyan lesz a pálya, mint egy szivacs, amely lefelé tud túlcsordulni.

A Wembley, mint rossz példa

A felcsútiak mentségére legyen mondva, hogy a futball őshazájának számító, az esővel együtt élő Angliában is rendre előfordul, hogy „elúszik” egy-egy meccs. Tavalyelőtt a pár évvel korábban felújított portsmouthi Fratton Park stadion vízelvezető rendszere mondott csődöt.

Azt pedig szintén elrettentő példaként emlegetik szakmabeliek, hogy a füvesítés terén a magyarországinál nagyobb hagyományokkal rendelkező Angliában 2007-es átépítése után három év alatt tízszer kellett „újraszőnyegezni” a londoni Wembley-stadiont – feltehetően talajproblémák miatt.