A Nyugat-ausztráliai Egyetem szakemberei szerint azoknál a nőknél, akik 24 éves korukban estek át az első beavatkozáson, 50 százalékkal nagyobb volt a valószínűsége az emlőrák kialakulásának a kezelést követő 15 éven belül. 

Marton Szilvia

A mellrák bizonyos típusainak kifejlődésében szerepet játszó ösztrogén hormon szintje akár a normális érték tizenháromszorosa is lehet egy-egy beavatkozás során. Ebből kifolyólag egyre nő az aggodalom a minél több petesejt kinyerését szolgáló petefészek-stimulációhoz használt erős hormonok miatt, mivel a hiperstimuláció akár halálos is lehet.

Nagy-Britanniában nagyjából minden hatodik párt érint a meddőség. 2010-ben 45 264 nő vett részt lombikbébiprogramban. A tanulmányban a mesterséges megtermékenyítésen átesett, a meddőséget kezelő, de lombikbébi programban nem részesült és az általános női lakosság adatait vetették össze.

A tanulmány 21 025 nő bevonásával készült, akiket átlagosan 16 éven keresztül figyeltek a szakemberek. A résztvevők közül 7381-en estek át lombikbébi-kezelésen és 384 nőnél alakult ki emlőrák - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában. A kutatók figyelembe vették, hogy az átlagos női lakossághoz képest a lombikbébi-kezelésben részesülők esetében nagyobb a valószínűsége a későbbi életkorban való szülésnek, ami önmagában növeli az emlőrák kockázatát.

A lombikbébi programban részt vevő nők fele egy vagy két beavatkozáson esett át, ám nem tudni, hogy mennyi hormont kaptak. A Fertility and Sterility című folyóiratban közölt tanulmány szerint a meddőség elleni kezelést nagyjából 24 éves korban megkezdő nőknél 1,5-ször nagyobb volt a valószínűsége az emlőrák kialakulásának, mint az azonos korú, de kezelésben nem részesült nőknél.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy az ikreket, illetve hármas ikreket világra hozó anyák esetében alacsonyabb a mellrák kockázata.

"Az eredményeink megerősítésként szolgálhatnak azon nők számára, akik a harmincas-negyvenes éveikben kezdik meg a lombikbébi-kezelést, mert esetükben nem mutattunk ki közvetlen összefüggést a beavatkozás és a mellrák fokozott kockázata között" - mondta az egyetem közegészségügyi tanszékén dolgozó Louise Stewart, a tanulmány vezető szerzője.

Független szakemberek szerint azonban további kutatásokra lenne szükség az eredmények megerősítéséhez, mivel egyéb tényezőket is figyelembe kell venni, illetve az sem egyértelmű, hogy a megnövekedett kockázat csupán időleges, vagy élethosszig tartó állapot.