A Figyelő csütörtökön megjelent számában számol be arról, hogy laboratóriumban vizsgáltatott be több, kiskereskedelmi forgalomban kapható lisztet, aminek nyomán kiderült, hogy több termék is az egészségügyi határérték feletti méreganyagot, vagyis a gabonák gombafertőzése nyomán kialakulő toxint tartalmaznak. A lap idéz egy agrárvállalkozót is, aki állította, hogy a tenyészkocáinak egytizede elpusztult a fuzáriumos takarmánytól. A cikk szerint két tótkomlósi gyártású liszt don toxin értéke, és egy Komáromban gyártott termék F2 toxin értéke volt túl magas. Emellett a kiskereskedelemben kapható pékárukat is vizsgáltatott a lap, ennek nyomán kiderült, hogy több péksütemény rendszeres fogyasztása veszélyes az egészségre.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a kérdéses termékeket, amelyeket a Figyelő saját maga vizsgáltatott be, hatóságilag elismert, akkreditált laboratóriumokban kellene ellenőriztetni. Meg kellene nevezni konkrétan a  laboratóriumokat, ahol a kérdéses mintákat megvizsgálták és azt a helyet, ahol ezeket a mintákat találták. (A Figyelő a cikkben annyit közölt, hogy független, a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált laboratóriumokban vizsgáltatta be a termékeket.) Vancsura József felhívta a figyelmet a nyomonkövethetőségi rendszerre, amelynek éppen az az értelme, hogy pontosan tudni lehessen, honnan is származik az esetlegesen fertőzött áru, kideríthető ugyanis, mely termelőtől származik a kérdéses fuzáriumos gabona, amiből a lisztet őrölték. Mint hozzátette, a termelő minden egyes, a termelést igazoló dokumentumot, a permetezési naplótól kezdve a gazdálkodási naplóig szakszerűen tölt ki, mert ez az érdeke.

A Figyelő cikke az egyik szennyezett liszt esetében megnevezi a gyártót, míg másik két esetben csak a gyártás helyét említi. A péksüteményeknél pedig minden esetben feltüntetik a forgalmazó kiskereskedelmi cég nevét.

Vancsura azt állítja, hogy a kereskedő csak akkor viszi el az árut, ha az igazoltan jó minőségű. Ma már Magyarországon gyakorlatilag nincs olyan malom, amely ne tudná a gabonát saját maga is megvizsgálni, hogy milyen a minősége. A malom az őrlést követően kiadja a pékeknek a minőségi bizonyítványt. Azaz a pék csak akkor készíthet kenyeret a lisztből, ha a minőségi bizonyítvány már a kezében van. Ha mindez megvan csak, ezt követően kerülhet a kenyér illetve a pékáru a boltokba. Ez számos minőségellenőrzési pontot jelent, amelyen a hibás árunak fenn kell akadnia. A GOSZ elnöke ugyanakkor jelezte, hogy Magyarországon nemcsak hazai alapanyagokból készülhet kenyér, hanem külföldiekből is, hiszen az országba szinte minden irányból érkezik búza és liszt is.

A szakember szerint a fuzáriumszennyezettségről szóló hírek "szenzációhajhászásra" utalnak, azt állítja, hogy a fuzáriummal mindig számolni kell a termelés során, de lehet ellene szakszerűen védekezni. Vancsura József emlékeztetett arra is, hogy a múlt évben a szokásosnál nagyobb volt a gabonák fuzáriumfertőzöttsége az átlagosnál esősebb időjárás miatt, ezért sokkal többet kellett védekezni a fuzárium ellen, de, mint mondta, a termelők meg is tették a szükséges intézkedéseket.