Az intézkedés összesen 22 légikikötőt érint, köztük természetesen a két legnagyobbat is (Incheon és Gimhae International Airport). Ezzel egyidejűleg, a minisztériumban létrehoznak egy olyan speciális részleget is, amelyik nem csak figyelemmel kíséri, és folyamatosan elemzi a bevándorlással kapcsolatos információkat, hanem bekapcsolódik a külföldiek által elkövetett bűncselekmények felderítésébe is.

Flickr (Creative Commons)

Az új biztonsági programot a jövő év végéig három lépcsőben vezetik be. 2011 júniusától azoknak az utasoknak kell használniuk belépéskor az ujjlenyomat-szkennereket, akik 90 napnál tovább szeretnének az országban tartózkodni, decembertől viszont már minden külföldi állampolgárnak át kell majd esnie ezen a procedúrán. A Távol-Keleten legutóbb Indonéziában született hasonló döntés, ahol idén júniustól, szintén fokozatosan vezetik be 27 repülőtéren és kikötőben a biometrikus utasellenőrzést.

Itt azt a SITA által kifejlesztett rendszert használják, amelyet már számos országban sikerrel működtetnek (például Ausztráliában, Bahrainben, Kanadában, Kuvaitban, Mongóliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában, Spanyolországban és az Egyesült Államokban). Az arcfelismerő technológia lényege, hogy az ellenőrzőkapukba épített szkennerek letapogatják az áthaladók arcát, majd összevetik az adatokat az utazó biometrikus útlevelében, illetve az adatbázisokban található információkkal.

Mint ismeretes, a 2006. augusztus 29-e után kiállított magyar útlevelek már egy olyan chipet tartalmaznak, amely tartalmazza az útlevél tulajdonosának arcképét, mint elsődleges biometrikus azonosítót, illetve a tulajdonos személyes adatait. 2009. június 28-a után viszont az útleveleknek tartalmaznia kell - másodlagos biometrikus adatként - a tulajdonos mutatóujjának lenyomatát is, ami biztonságosabbá teszi az okmányok használatát és megnehezíti a személyes adatokkal való visszaélést.

TTG