Az utóbbi napokban ismét napirendre került az ásványvizek minősége, illetve az, hogy ártalmasak-e ezek az egészségre, vagy bármikor, bármennyit ihatunk belőle. Az IPM magazin korábbi ásványvíztesztjéből az derült ki, hogy egyes ásványvizek ártalmasak, nem megfelelő minőségűek, összetevőik mennyisége meghaladja a megengedett határértékeket, s így fogyasztásuk egészségügyi kockázatokat jelenthet. A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács azonban sietett leszögezni, hogy valamennyi Magyarországon forgalomban lévő, palackozott természetes ásványvíz biztonságos, nem tartalmaz egészségre káros anyagokat, így minden korlátozás és kockázat nélkül fogyasztható.

Palackozott víz. Rejtett összetevők

sxc.hu

Táplálkozási szakemberek egybehangzó véleménye szerint nem árt azonban odafigyelni arra, hogy éppen milyen palackot emelünk le a polcról. Rendszeres fogyasztásra ugyanis az alacsony ásványianyag-tartalmú vizek a legideálisabbak. Ha hosszú időn keresztül kizárólag egyféle ásványvizet fogyasztunk bizonyos ásványokból túl sok kerülhet a szervezetbe, míg más, szükséges anyagokhoz nem jutunk hozzá, ezért a magas ásványi anyag tartalmú (500-2000 mg/l) vizeket lehetőleg mértékkel kortyolgassuk, hetente váltogassuk, az alacsonyabb ásványi anyag tartalomnál (500mg/l alatt) azonban elegendő három-négy hetente új terméket választani – javasolja Henter Izabella dietetikus.

A természetes szénsavtartalmú vizek csak kúraszerűen, két-három pohárral fogyaszthatók naponta. Az, hogy szénsavas vagy buborékmentes vizet választunk-e már ízlés kérdése. A szénsavval dúsított italok túlzott fogyasztása hozzájárulhat a szervezet elsavasodásához, de emésztőrendszeri problémák esetén sem javallott. Ugyanakkor a buborékmentes vízben gyorsabban szaporodhatnak a nem kívánt baktériumok, ezért száraz, hűvös helyen, lehetőleg hűtőben tároljuk, felbontás után pedig tanácsos néhány napon belül elfogyasztani.

Magyarországon közel száz kútból és forrásból nyernek ásványvizet, ezek közül negyven-ötven vizét palackozzák. Ám az ásványi anyagokkal dúsított ital nem azonos a természetes vizekkel. Ásványi anyag tartalmát mesterséges módon alakítják ki, a gyártás során az ivóvizet tisztítják, majd engedélyezett anyagokkal, ásványi sókkal dúsítják. Szénsavas és szénsavmentes formában is megtalálhatók az üzletek polcain.

Magyarországon – itthon a palackozott ásványvizek 30-35 százaléka szénsavmentes, míg a maradék 65-70 százalék szénsavval különböző mértékben dúsított – hasonlóan Németországhoz és Ausztriához, a szénsavval dúsított ásványvizekből adnak el többet, míg például az olasz, spanyol és francia területeken a szénsavmentes vizeket kedvelik jobban.

Az AC Nielsen piackutató felmérése szerint a magyarországi kiskereskedelmi ásványvízpiac 2009-ben 5 százalékkal 923 millió literre nőtt, értékben viszont csak 4,4 százalékot emelkedett 47,5 milliárd forintra 2008-hoz képest. Utóbbinak az lehet az oka, hogy a gazdasági válság miatt a hazai fogyasztók ebben a termékkategóriában is érzékenyebbek lettek az árra, így előtérbe kerültek az alacsonyabb árfekvésű, sajátmárkás ásványvizek.

Az már a Szonda Ipsos felméréből derül ki, hogy az egyes márkák közötti versenyben az első helyen nemcsak a piaci részesedést, de a névismertséget tekintve is a Szentkirályi ásványvíz állt tavaly. Az elfogyasztott ásványvíz mennyiség alapján 10,6 százalékos, míg az érték alapján 16,4 százalékos piaci részesedést hasított ki a „tortából” a Szentkirályi és Emese márka. Az érték alapján viszont egy 2009 év végi adat szerint a Coca-Cola Beverages Magyarország Kft. a piacvezető Magyarországon a NaturAqua 18,6 százalékos részesedésével.