Akadtak szakemberek, akik korábban úgy gondolták, veszélyes kölcsönhatás létezhet a betegségre hajlamosító gén, illetve más kockázati tényezők - így például a hormonpótló terápia - között, ezért azoknál a nőknél, akiknél mindkét elem jelen van, különösen nagy a mellrák veszélye. A The Lancet című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint viszont mégsem áll fenn ez a kölcsönhatás.

Brit kutatók 7610 rákos, és 10 196 egészséges nőt vontak be kutatásukba. Az alanyok mindegyike vérmintát szolgáltatott a genetikai tesztek elvégzéséhez, emellett pontos tájékoztatást nyújtott más kockázati elemekről - az elhízásról, az alkoholfogyasztásról és a hormonpótló terápiáról. A tudósok statisztikai elemzést alkalmazva vizsgálták a genetikai és az életmódból adódó faktorokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy bár mind a genetikai mutáció, mind pedig az életvitel hozzájárulhat a rák kialakulásához, együttes és ezáltal még veszélyesebb hatás nem lép fel.

A tanulmányozott genetikai mutációkat, amelyek 10-ről 20 százalékra növelik az emlőrák kockázatát, a nők 60 százaléka hordozza. A szakemberek kiemelték, hogy vizsgálatuk nem terjedt ki a ritka BRCA génekre, amelyek drámaian növelik a mellrák veszélyét. "Félő, hogy a nők a gének végzeteként tekintenek magukra. De ha jelen is van a mutáció, vannak dolgok, amelyekkel alakítani lehet a kockázaton" - vélekedett Ruth Travis, az Oxfordi Egyetem rákepidemiológiával foglalkozó részlegének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Szakemberek véleménye szerint az életmódbeli tényezők gyakran a genetikainál fontosabb szerepet játszanak a mellrák elkerülésében. A kövérség például 40 százalékkal növeli a betegség megjelenésének veszélyét, a hormonpótló terápia pedig egyenesen megkétszerezi azt. A most ismertetett eredmények ellenére a tudósok továbbra is azt javasolják a nőknek, hogy a megelőzés jegyében kerüljék a súlygyarapodást, maradjanak fizikailag aktívak és minimalizálják a hormonpótló terápiát.