Vajon mi lehet bennük?

Flickr (Creative Commons)

A fényalapú technológia olcsó komponenseket használ fel, és a folyadékok zömét megbízhatóan tudja azonosítani pusztán a másodperc ötödrésze alatt - adta hírül a BBC honlapja.
   
Már korábban is sokféle erőfeszítést tettek a szakemberek a légi utasok folyadékokkal kapcsolatos problémáinak a megoldására. Elvileg többféle technológiát is lehetne alkalmazni. Ezek közé tartozik például a nukleáris mágneses színképelemzés (spektroszkópia), amely az atommagok mágneses tulajdonságait használja fel arra, hogy a mintából információkat nyerjen. A gond csak az, hogy az összes eddigi lehetséges megoldás vagy túl drága lenne, vagy alkalmazása túl sok időt venne igénybe ahhoz, hogy több ezer poggyászt gyorsan ellenőrizzenek.
   
A németországi Jülichben lévő kutatóközpontban dolgozó szakemberek azonban egy olyan technológiát fedeztek fel, amelyet Hilbert-színképelemzésnek neveztek el. A kutatók alapkoncepciója szerint a fény nagyon tág spektrumát tudják felhasználni arra, hogy olyan folyadékokat azonosítsanak, amelyeket egymással összekeverve robbanóanyagokat lehet gyártani, illetve azokat is felismerjék, amelyeket már korábban vegyítettek.
   
Minden anyag másféleképpen veri vissza a fényt, a legtöbb biztonsági és tudományos kutatás során használt technológia pedig a fény visszaverésének, vagy elnyelésének mérésével azonosítja be az anyagokat. Ugyanakkor a poggyászokon elvégzett méréseket gyakran megzavarják a benne található különböző tárgyak és csomagolások is.
   
Az új technológiát kidolgozó kutatók azt állítják, hogy ezt a problémát úgy sikerült kiküszöbölniük úgy, hogy a néhány gigahertz és néhány terahertz közé eső széles frekvenciatartományt használják fel. Ez a tartomány 100 és 10.000 közötti frekvenciával alacsonyabb, mint a látható fény, mely könnyen áthatol a címkén és a csomagoláson keresztül.
   
A technikai megoldás kulcsa szerintük egy úgynevezett nanoelektronikus készülék, amelyet Josephson-kötésnek hívnak. Ennek köszönhetően a mintáról visszavert fény frekvenciáit gyorsan kiszámolhatják, ezzel pedig tulajdonképpen "kémiai ujjlenyomatot vesznek" az elemzett tárgyról.
   
Yuri Divin, a jülichi kutatóközpont szakembere szerint további fejlesztésekre van szükség a metódus kifinomításához, a kutatók azonban bíznak abban, hogy a technológiát a biztonsági ellenőrzéseknél használni lehet. "Azt már bebizonyítottuk, hogy a Hilbert jól működik, de egyelőre még csak a tudományos részt publikáltuk. A kereskedelemben lévő eszközöknél a prototípust önmagában fel lehet használni, vagy 2D-s szkennerrel is lehetne integrálni" - tette hozzá.

MTI