"Lefektettek: örömben úsztam. A tesztből kiderült: beteg lettem" - magyarítható egy amerikai internetes oldalról küldhető, a korábbi szexpartnereket a nemi betegség lehetőségére figyelmeztető elektronikus képeslap szövege. Az elektronikus levelek jellegzetes vonalarcocskái, az úgynevezett emotikonok alá írt, humorba hajló üzenet küldőjének a kilétét sem kell felfednie. Választhat, hogy a saját címéről küldi-e a vészjelzést, vagy egy semleges, az oldal üzemeltetői generálta e-mail címről (a szóban forgó honlap esetében: [email protected]ól), névtelenül.

Bár a címzetteknek a legcsekélyebb oka sincs örülni az efféle meglepetésnek, a weboldalt gründoló Internetes Szexuális Felvilágosító Szolgálat (ISIS) a képeslaphoz csatolt információ segítségével arról is értesíti a potenciális fertőzötteket, hol találják a legközelebbi nemibeteg-gondozót, vagy hogy egy-egy kéjkórnak milyen tünetei és kezelési módjai léteznek. Az eredetileg a kaliforniai San Franciscóból indult kezdeményezéshez kilenc további amerikai állam, két kanadai város, Európából pedig - eddig egyedüliként, némileg meglepő módon - Románia egészségügyi intézményei csatlakoztak. Bár "kórjelentő" üdvözlőkártyákat a világ bármelyik pontjára lehet küldeni, a kéretlen meglepetéshez csatolt adalékinformációk csak a "tagterületek" egészségügyi intézményeiről tájékoztatnak.

A rendhagyó képeslapküldő szolgáltatást azért hívták életre, mert a felmérések szerint az Egyesült Államokban romlik a nemibeteg-gondozók közreműködésével személyesen, telefonon vagy postai úton végzett partnerfelderítés eredményessége. Ráadásul a fertőzöttek jelentős része hajlamos arra, hogy futó kalandjainak résztvevőit ne, hanem csak állandó partnerét figyelmeztesse a megbetegedés veszélyére. Az is kiderült, hogy légyottjaik zömét egyre többen a világháló ismerkedési oldalai segítségével szervezik, és az ilyen félinkognitóban gyűjtött szexpartnereket - az ez irányú amerikai felmérések szerint - csak akkor értesítenék utólag diagnosztizált kellemetlen nemi bajukról, ha azt a névtelenség leple alatt tehetnék. Az ISIS gründolta inSPOT honlapra az idén már naponta 750-en klikkeltek rá, és eddig közel 50 ezer lapot szórtak szét a segítségével - jelezte október végén a Plos Medicine című amerikai tudományos-ismeretterjesztő folyóirat, hogyan nőtt a 2004-ben indított partnerértesítő ismertsége. Arról azonban nem szól a fáma, hogy milyen számszerűsíthető közegészségügyi haszonnal járt a honlap üzemeltetése, például nőtt-e az "inSPOT-területeken" az orvosi ellátásban részesültek aránya.

A nemibeteg-gondozók végezte hagyományos partnerértesítés hatékonysága - a magyarországi járványügyi szakemberek szerint - betegségtől függően nagyon eltérő. A klasszikus nemi nyavalyák, például a szifilisz vagy a kankó esetében jóformán minden fertőzöttet a 124 hazai bőr- és nemibeteg-gondozó egyikében diagnosztizálnak. A szakintézetek munkatársainak kötelessége, hogy megpróbálják felderíteni a páciens kapcsolati hálóját, felkeresni és a kezelésre rábeszélni a korábbi szexuális partnereket. A HIV vírus okozta AIDS-es betegeket szintén igyekeznek orvosaik meggyőzni , hogy korábbi partnereiket is rávegyék a szűrővizsgálatra. Ezért is adhat aggodalomra okot, hogy más - meglehetősen gyakori - kórokkal, például a baktérium okozta, fájdalmas vizeletürítést, szokatlan hüvelyi fájdalmat vagy vérzést okozó chlamydia-fertőzéssel a betegek sokszor csak nőgyógyászati vagy urológiai (magán)rendelőket keresnek fel. A magánorvosok legtöbbször elmulasztják a járványügyi hatóság értesítését, ráadásul nincs joguk a pácienst partnerei elérhetőségéről faggatni - villantja fel a hagyományos rendszer hatékony működtetésének nehézségeit Dudás Mária, az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi osztályának orvosa.

A humán papillóma vírus (hpv) legtöbb, szexuális úton terjedő fajtája pedig észrevétlenül támadja meg a nemi szervek hámsejtjeit. A gyanútlan vírusgazda mit sem sejtve "ajándékozza meg" vele partnereit, igaz, az érintettek immunrendszere az esetek mintegy 90 százalékában egy-két év alatt legyűri a betolakodót. Baj csak akkor van, ha a szervezet védekező rendszere nem elég edzett, ez esetben ugyanis - tudható Harald zur Hausen német virológus néhány hete orvosi Nobel-díjjal elismert kutatásaiból - a vírusfertőzés többéves vagy akár több évtizedes lappangási időszak után méhnyakrák kialakulásához vezethet. Miközben a becslések szerint a szexuálisan aktív nők mintegy háromnegyede élete során legalább egyszer átesik hpv-fertőzésen, azt szinte lehetetlen megsaccolni, hogy egy adott időpontban hány vírushordozó él az országban. Mivel a fertőzött férfiak szeméremtájékán a kórokozó még ritkábban produkál látható jeleket (szemölcsöket), a vírusok jóformán követhetetlenül cserélnek gazdát.

A "kórlapküldő" amerikai oldal kínálta névtelenség sem feltétlenül szolgálja a kívánt célt: a vicces kedvű internetezők akár a címzettek megtréfálására is (ki)használhatják az anonimitást. Az inSPOT működtetői ezt szabályzatukkal próbálják elkerülni: nemcsak tiltják az ilyesfajta viccelődést, a címzetteket is kérik, hogy téves riasztás esetén értesítsék az üzemeltetőket. Más, korántsem mellékes kérdés, hogy az anonimitás közel sem tökéletes. A címzettek valóban nem kapnak információt arról, hogy kitől jött a "fertőző" üzenet, ám ezek feladói - például az internetszolgáltatók szerverein megőrzött adatok, illetve az úgynevezett IP-címek alapján - könnyedén azonosíthatók. Az inSPOT már említett felhasználói szabályzatában az üzemeltetők meg is említik, hogy ezeket csak saját hatékonyságuk nyomon követésére, kiértékelésére, szolgáltatásuk fejlesztésére használják fel.

BALÁZS ZSUZSANNA