Creative Commons

"Minden bizonnyal erre mondják, hogy nehéz fába vágta a fejszéjét. Mint sok korszakalkotó ötlet, ez is néhány barát késő éjjeli beszélgetésén hangzott el először, és mint olyan, nem nélkülözi ezen ötletek közös ismertetőjeleit: kevés konkrétum, lehetetlennek tűnő akadályok, idealista jelleg. De lássuk, miről is van szó.

Az eddigi évek mongol kalandozásain a nyergeket, málhazsákokat mindig béreltük, és bizony a minőséggel szemben gyakran merültek fel kifogások. Emeljük meg a szolgáltatás színvonalát, gondoltuk merészen, vigyünk jövőre Magyarországról felszerelést! Hamar kiderült, ez repülővel vagy vonattal csak annak éri meg, aki ezresével exportálja az ilyesmit, nekünk egyetlen megoldás maradt, a gépkocsi, azzal meg már mindenki egyetértett, hogy erre az egyetlen alkalmas megoldás egy UAZ terepjáró kisbusz. Mind az Urálon túl, mind Mongóliában vidéken a négykerékmeghajtás alap, mint nálunk a szélvédő. A másik lényeges szempont az alkatrészcsere és javíthatóság, nem tudunk helikopteres segítséget kérni, mint egyes külföldi expedíciók, ezért helyben kell megoldani a karbantartást, helyben elérhető alkatrészekből. Végül nem lenne sem praktikus, sem olcsó egy ZIL vagy KrAZ fülkéjében levezetni a 10.000 kilométert. Az országok meg adják magukat az útvonalon: Ukrajna (Kárpátok, Verecke, huculok, krími kozákok), Kazahsztán (Kirgizsztán), Oroszország (Bajkál-tó, Szibéria), Mongólia."

A teljes cikk a kalandtura-blog oldalon olvasható.