A Hospinvest közel 100 millió forintért vásárolt műszereket, korszerűsítette a laboratóriumot, felújította a kórtermeket, kialakított négy egyszemélyes, tévével, telefonnal felszerelt VIP-kórtermet, és a betegek előtt is megnyitotta az addig zárt kórházi gyógyszertárat. Emellett kiépült az úgynevezett mintaszállító szolgálat: a vidéki betegeknek nem kell Körmendre utazniuk vérvételre, mert a háziorvosoknál leadott mintát begyűjtik. A cég belépését követően a laborvizsgálatok száma 20, a műtéteké mintegy 30 százalékkal növekedett.

A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház működtetését szintén az időközben rt-vé alakult Hospinvest vette át. A társaság 570 millió forintot költött az intézmény felújítására, az épület bővítésére, de az egészségügyi tárca is adott 30 milliót a sürgősségi osztály kialakítására. A kórház szakszervezete, a Magyar Orvosi Kamara kiskunhalasi szervezete és Várnai László polgármester tavaly októberben vizsgálatot kezdeményezett, azt feltételezve, hogy pénzügyi visszaélések történtek, mert a befektető - információik szerint - a fejlesztéseket nem a saját tőkéjéből, hanem a kórház bevételeinek terhére, hitelből finanszírozta. A szakszervezet külön is tiltakozott, mert az intézmény 120 dolgozóját elküldték.

A várpalotai kórházat 2005 szeptemberében 70 millió forintos hiánnyal vette át az önkormányzattól a fővárosi székhelyű Palotahosp Kft. Az üzemeltetési jogért a város nem kért pénzt, a működtetés feltétele az volt, hogy a cég három hónapon belül rendezze a kórház adósságát, és foglalkoztassa tovább mind a 187 dolgozót. Emellett 2,3 milliárd forintos beruházással építsen fel egy vadonatúj kórházi tömböt is, amelynek kisebb részét a beruházó Medicomplex Kft. saját forrásból, a többit pedig bankhitelekből finanszírozza. Idén januárban azonban kiderült, hogy a deficit jóval nagyobb, ezért a kötelezettségek kifizetésére az önkormányzatnak is be kellett szállnia, a működtető pedig létszámcsökkentésbe kezdett.

Nagykanizsán immár hónapok óta tart a vita a városi kórház átalakításáról. A jobboldali szimpatizánsok aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy megakadályozhassák - mint fogalmaznak - a kórház privatizációját. Az MSZP közelmúltban újjáalakult szervezetének régi-új elnöksége - amely már korábban is szembefordult a szintén szocialista polgármesterrel - pedig arra szólította fel a közgyűlés MSZP-frakciójának tagjait, ne támogassák az előterjesztést, mert szerintük klasszikus szolgáltatásprivatizációról van szó. Ezzel szemben Szabó Csaba, a kórház főigazgatója kijelentette, csak szerkezeti átalakítás, tőkebevonás történne, maga a kórház nem kerülne idegen tulajdonba. Az önkormányzat megállapodást kötne egy befektetővel arról, hogy az előírt fejlesztések mellett meghatározott ideig működteti a kórházat, amely ezt követően nem költségvetési intézményként, hanem közhasznú társaságként működne tovább.

Áll a bál Pécsett is, ahol nemrégiben népszavazást kezdeményezett a Fidesz a Baranya Megyei Kórház jövőjéről. A szocialista többségű megyei közgyűlés tavaly decemberben pályázatot írt ki a tulajdonában lévő kórház harmincéves használatára. A 708 ágyas, évente 30 ezer fekvő és 750 ezer járó beteget fogadó kórház tavaly 5,5 milliárd forintból gazdálkodott, és 218 millió forint lejárt tartozást halmozott fel. A közgyűlés a leendő kórházműködtetőtől az adósság átvállalását, három év alatt mintegy 3 milliárdos korszerűsítést, valamint - ugyancsak 3 milliárdos befektetéssel - egy kétszáz ágyas geriátriai (időskorúak gyógyításával foglalkozó) részleg létesítését várja el.