„Szinte zavarban vagyunk, annyi főművet sikerült megszerezni a kiállításra” – mondta el A hinta sajtónyilvános kicsomagolásán a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Baán László felidézte, hogy a kormányzat támogatásával 2019-ben a múzeum utóbbi száz évének legnagyobb értékű szerzeményezésére került sor, amikor sikerült megvásárolni Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét.

Ez a 12,3 millió dollárért (3,5 milliárd forint) magyar tulajdonba került, 1903-ban festett akt egy három darabból álló sorozat része, így felvetődött az ötlet, hogy – a világon először – másik két párdarabjával együtt kellene bemutatni. A párizsi Musée d'Orsay-vel és a Musée d'Orangerie-vel együttműködésben nem csak ezt a két festményt sikerült kikölcsönözni a budapesti kiállításra: több mint 20 közgyűjteményből összesen mintegy 70 Renoir-mű lesz látható a Szépművészetiben – mondta Baán.

MTI / Koszticsák Szilárd

A múzeum nagy francia mestereket bemutató tárlatsorozatának részeként megnyíló tárlat biztosítási összértéke mintegy 400 milliárd forint, csak A hinta című festményé 20 milliárd.

Kovács Zsófia kurátor a kicsomagolt képről szólva elmondta, hogy a részben még falusias Montmartre-on ekkor letelepedett Renoir 1876-ban festette, a következő évben pedig bemutatták az impresszionisták harmadik tárlatán, így nagyban hozzájárult az impresszionizmus definíciójának kialakulásához.

Renoir kedvelt témája volt korának mindennapi élete, a kávéházak, bálok, kertvendéglők világa, ez az alkotás is egy banális jelenetet: egy állóhintán beszélgető fiatal nőt és társaságát örökíti meg, valószínűleg Renoir kertjében.

Ami rendkívülivé teszi a vásznat, az a fények és árnyékok rendkívül merész ábrázolása, a lombokon átszűrődő napsugarak ugyanis foltokban jelennek meg a kertben és az alakokon. „Nagyon puhán, finoman, de vibráló színekkel megfestett kép” – méltatta Renoir alkotását Kovács Zsófia.

A festő és modelljei címmel a francia mester alakábrázolásait középpontba állító kiállítás 2023. szeptember 22-től 2024. január 7-ig lesz látható a Szépművészeti Múzeumban.

„Ha megfesteném azt, amit látok, az emberek nem hinnének a szemüknek"

Talán senki sem tudta úgy megragadni a fény törékeny múlandóságát a nyári napsütésben fürdő tájban, mint Claude Monet. Az impresszionizmus atyjaként is tisztelt művész életművében fordulópontot jelentett az az utazás, amely megismertette a Riviéra színeivel és formáival. Az itt született festmények az akkori tájat örökítik ugyan meg, de az ecsetvonásainak köszönhetően mégis élő, mozgó természetet látunk magunk előtt.