Mint arról a HVG is beszámolt, a mezőgazdaság és a turizmus szereplői is pánikba estek, miután a Pénzügyminisztérium (amely azóta beolvadt az NGM-be) tavaly decemberben súlyosan szigorította az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat, illetve másfélszeresére emelte az így foglalkoztatott emberek után járó adóterheket is.

A legfontosabb változás az, hogy míg eddig munkáltatónként 120 napig lehetett dolgozni ebben a formában, 2025. július 1-től már munkavállalónként 120 napban határozták meg a határt. Korábbi cikkünkben azt írtuk: a szigorítás oka minden bizonnyal az volt, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatás felé terelje ezt a réteget, ezáltal az államkincstár is nagyobb adóbevételhez juthat.

Egy keddi háttérbeszélgetésen éppen erről beszélt Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Szerinte az efót épp azért vezette be a kormány 2012-ben, hogy a magyar munkaerőpiacon létező, idény jellegű, szezonális munkaköröket szabályozzák, amilyen például a mezőgazdaság, a turizmus, a vendéglátás, az építőipar vagy a kereskedelem. A cél ezzel az volt, hogy a munkavállalókat támogassák, azáltal, hogy a regisztrált álláskeresők számára is legális, elfogadott munkalehetőséget teremtenek – írja a Vg.hu.

„A tervezett néhány tízezer ember helyett 2024-re azonban

csúcsidőben, havi szinten átlagosan 318 ezer embert foglalkoztattak ebben a formában.

Ez már messze nem az létszám, amelyre ez a foglalkoztatási forma ki lett találva” – tette hozzá az államtitkár. Egy példát is hozott: egy teljes munkaidőben dolgozó személy bruttó havi bére 346 ezer forint, amely után 160 890 forint adót fizetnek az államnak, addig az alkalmi munka esetében a közteher mindössze 92 400 forint, ami majdnem 70 ezer forintos különbség egy ember esetén havonta.

Fülöp Máté

A HVG-nek nyilatkozó mezőgazdasági termelők éppen ezt kifogásolják: a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés versenyképességét jelentősen rontaná, ha ennyi pénzt kellene kifizetniük a munkásaiknak, miközben már eleve az uniós piac más termelőivel versenyeznek.

Czomba szerint a másik ok az, hogy az efo során szerzett kereset nem jogosít fel társadalombiztosítási ellátásra.

Enyhítés, de felárral

A mezőgazdasági idénymunkát érintően némi enyhítést enged meg az NGM a társtárcákkal, így főként az Agrárminisztériummal történő egyeztetések után. A meghatározott 120 napos munkavállalási határt meghosszabbítanák további 90 nappal. Ez esetben viszont valamennyivel növelnék a befizetendő 2200 forintos napi adóterhet – mondta Czomba. A konkrét összegről még folyik az egyeztetés.

Czomba szerint Tavaly havonta átlagosan 318 ezer fő dolgozott egyszerűsített foglalkoztatásban, ebből alkalmi munkában 280 ezren, mezőgazdasági idénymunkában 31,5 ezren, turisztikai idénymunkában 6,5 ezren dolgoztak, de csak nagyon kevesen lépték túl a 120 napot: a mezőgazdasági területen a havi csaknem 32 ezer főből 4500-an dolgoztak tovább, az alkalmi munka esetében a 280 ezerből ez a szám 16 ezer. Az NGM azt szeretné, ha ezeket az embereket a munkáltató teljes állásban foglalkoztatná.