Közel 40 százalékkal, 62,5 euróra zuhant októberig Magyarországon az ipari méretű naperőművek villamosenergia-piacon megkereshető átlagos bevétele megawattóránként, ami már csak minimálisan haladja meg egy új naperőműprojekt megtérülési határát – írja a Portfolio. A sokszor negatív, vagy nulla közeli áramárak súlyos feszültséghez vezettek a kötelező áramátvételi rendszerben is, emiatt a lap információi szerint szabályozói beavatkozás jöhet.

Idén váratlanul nagy mértékben megnőtt Magyarországon a negatív áras órák darabszáma a másnapi nagykereskedelmi villamosenergia-piacon, ami azt jelenti, hogy a termelője fizet azért, hogy átvegyék tőle az áramot. Tavaly egész évben 74 ilyen óra volt, a Portfolio számítása szerint most szeptember végéig viszont már 187. Ha a nem negatív, de kvázi nulla áras (0,1 euró/megawattóra) órákat is hozzászámoljuk, akkor 327 ilyen jön ki, míg tavaly egész évben 127 volt.

A lap szerint ez nem magyar sajátosság, és nem is a 7000 MW fölé ugró magyar naperőművi beépített teljesítmény egyenes következménye, hanem a REPowerEU programé. Amiatt Európa-szerte nagyon megugrott tavaly a naperőművek beépített teljesítőképessége – tavaly összesen csaknem 60 gigawattal –, ami a REPowerEU célkitűzéséből kiindulva (2050-re nettó zéró kibocsátás) csak a kezdet. A megújuló energiák részarányát az áramtermelésben a tavalyi 45 százalékról 2040-re 60-70 közé, 2050-re 75-90 százalékra szükséges emelni.

Az összekapcsolt európai árampiac szabályrendszere miatt, a határkeresztező kapacitások függvényében ráadásul a beépítettség-növelés következményei az olyan országokban is szinte ugyanolyan mértékben lenyomja a napközbeni áramárakat a jelenség, amelyekben a magyarországinál sokkal kevésbé törtek előre a napelemek, a penetráció lényegesen elmaradt. Legalább tucatnyi tagállamban idén már legalább 200 darab negatív áras óra volt a másnapi piacokon, noha tavaly csak 6 ilyen tagállam volt az egész évet vizsgálva.

A Portfolio szerint a számuk megugrásánál is fontosabb, hogy a negatív áras órákban átlagosan milyen áramár alakul ki az év elejétől kumuláltan, mert ez befolyásolja a naperőművek piaci alapú árbevételét és a megtérülést. A 12 tagállam között, ahol a legmélyebben alakul az év elejétől számított kumulált átlagár, Magyarország az ötödik. Ez rendre -13 és -16,9 euró/MWh-t jelent.

A lap szerint amikor negatív másnapi áramárak alakulnak ki Magyarországon, akkor előfordulnak akár -100 euró alatti árak is, ez nyilván durván lehúzza az év elejétől számolt kumulált átlagot. Egyúttal az új naperőművek piaci alapú megtérülési esélyeit is jócskán rontja, és idén már a fedezeti pontot közelíti a helyzet, ami a Portfolio szerint a további telepítések lendületét jelentősen korlátozhatja.

Ráadásul az ipari méretű naperőművek döntő többsége a kötelező átvételi rendszer (KÁT) hatálya alá tartozik, ami jellemzően 117-118 euró/MWh körüli kötelező átvételi árat garantál a nullás, vagy negatív piaci árak mellett is – ez önmagában óriási feszültséget generál, de fokozza az ipari energiafogyasztók terheit is, hiszen a rájuk emiatt kirótt többlet fizetési kötelezettség az idén nyári hónapokban 8-11 forint körül járt kilowattóránként, amely az árambeszerzési költségük 15-20 százalékát tette ki.

A Portfolio úgy tudja, hogy a megugró, és borítékolhatóan tovább növekedő mennyiségű negatív áras órák miatt kialakuló KÁT-problémák miatt a megújuló energiás szakmai szervezetek, az Energiaügyi Minisztérium, a MAVIR és a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal között intenzív egyeztetések zajlanak, és a téma szabályozói beavatkozás felé mutat. A lap szerint a pontos részletek még nem dőltek el.