Budapest jelenleg a 11. leglátogatottabb városnak számít Európában, mégis megannyi szempontból elmarad a hozzá hasonló településektől, mint Bécs vagy Prága. És hogy miben van hátrányban a magyar főváros? A marketing, a légi közlekedés, a hotelek és az értékajánlat – ezek pedig mind hatással vannak a turizmusra.

Az egyértelmű értékajánlat egy sarkalatos pontja lehetne a budapesti turizmus további fejlődésének. Mikor valaki Milánót említi, a legtöbbeknek a divat jut eszébe, ilyen tényezőt Budapesten nem tudunk kiemelni, több kulcsszó ugrik be az ide látogatóknak, ilyen például a romkocsma vagy a gyógyfürdő –derül ki a McKinsey legfrissebb kutatásából.

Ráadásul a magyar főváros a versenytársaitól még mindig lemarad a közösségi médiában való megjelenésben. Márpedig sokan ez alapján döntenek arról, hova utaznak a jövőben. Ez a szempont még akkor is meghatározó, ha valójában egy videó megtekintése vagy a képek átpörgetése után átlagosan hét hónap telik el az utazásig – állapította meg Faix Csaba, a Budapest Brand vezérigazgatója.

A légi közlekedés és a hotelek színvonalának javítása már akkor is felmerülő feladat volt, amikor a fél ország egy esetleges olimpia rendezéséről vitázott, de ezek a feladatok a turizmus számára is fontosak lennének. Bármennyire is szép és modern a ferihegyi nemzetközi repülőtér, főleg a közép- és hosszú távú utak szempontjából óriási a lemaradás, ami a közvetlen utak frekvenciáját és az úti célokat illeti – és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy milyen nehézkes eljutni a reptérről a belvárosba. A hosszú távú utak hiánya például a magyarországi luxusturizmust is akadályozza.

Kiderült ugyanis, hogy nem is csak a luxusmárkák korlátozott hazai megjelenése jelenti a problémát, sokkal inkább prémium kategóriás közvetlen repülőutak hiánya – elég csupán arra gondolni, hogy évek óta nincs közvetlen járat az Egyesült Államokba Magyarországról. Pedig az amerikaiak sokkal szívesebben költekeznek, mint az európai viszonylatban tehetősnek számító németek, Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója szerint az amerikai turisták 45 százalékban keresnek ötcsillagos szállodát, ez a szám a németek esetében csupán 5 százalék.

Márpedig a sikeres budapesti luxusturizmusnak az újabb akadályát a megfelelő minőségű hotelek hiánya jelenti. A szállodák okozta problémáknál két tényezőre kell gondolni: az egyik kifejezetten a luxusturizmust érinti, a másik általánosságban a budapesti turizmust. Az utóbbi része, hogy kevés a szálloda, ráadásul a meglévő hotelek sem “ideálisak”, kevés köztük a prémium kategóriás. Holott az, aki egy Louis Vuitton boltban és hasonló helyeken szeretne vásárolni, az nem elégszik meg sem egy fapados légitársasággal, sem pedig egy “csupán” négycsillagos szállodával. Így tehát először arra kell koncentrálnia a városnak, hogy a megfelelő infrastruktúrát és megközelíthetőséget kiépítse, csak utána jöhetnek a Prada-butikok – szól a konklúzió.

A budapesti luxusvásárlás sanyarú helyzetére a közelmúltba Orbán Ráhel, Orbán Viktor miniszterelnök lánya, Tiborcz István nagyvállalkozó, többszörös hoteltulajdonos felesége hívta fel a figyelmet. “Jók a magyar éttermek, Magyarország nagyon biztonságos, a hazai adórendszer nagyszerű, ott az Opera és a Művészetek Palotája is, Budapest pedig sokszínű” – mondta Orbán Ráhel, aki mint a BDPST Group kreatív igazgatója és a BDPST Koncept ügyvezető igazgatója nyilatkozott az Adam&Eve közel-keleti luxusmagazinnak.

„A tömegközlekedés nagyszerű, az emberek szívesen használják, és biztonságos is” – sorolta az üzletasszony. Az egyetlen dolog, ami szerinte igazán hiányzik: az a luxusvásárlás.

Az interjú időzítése vélhetően nem volt véletlen, hiszen az MTÜ nemrégiben másfél miliárd forintos büdzséből többtucatnyi külföldi influenszert utaztatott Budapestre, hogy posztjaikon keresztül népszerűsítsék a fővárost a turisták körében. Az már más kérdés, hogy hány turista engedhetné meg magának azt az utazást, amit az Instagramon lát.

Szöllősi Lili írása.