Akár már a mai kormányülésen napirendre kerülhet az árstop kérdése. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón beszélt arról, hogy várható kormánydöntés a hatósági árakkal kapcsolatban. Annál is inkább, mivel az erről szóló kormányrendelet hatálya május 1-jével lejár. Gulyás a múlt héten azt mondta, hogy az árstop bevált, mert – a többi hasonló intézkedéssel, például a rezsicsökkentéssel együtt – 4,4 százalékponttal mérsékelte az inflációt, ami enélkül szerinte 13 százalék lenne, igaz, ez azért vitatható.

Gulyás szavai alapján a kormány elégedett az intézkedéssel, ám február elején Orbán Viktor miniszterelnök még arról beszélt a választási kampányban az MKIK gazdasági évnyitóján, hogy az árstopból minél előbb ki kell jönni, kivéve a rezsicsökkentést.

Kérdés, miként értékelik az egyre emelkedő inflációt, amelynek mértékét a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülése után már 9 százalék fölé várta idénre.

MNB: 9 százalék fölötti lehet az éves infláció

Az MNB addig folytatja a kamatemelést, amíg vissza nem tér az infláció 3 százalék környékére, ez azonban legkorábban 2024-ben történhet meg - hangzott el a jegybank vezetőinek sajtótájékoztatóján. Matolcsy György arról is beszélt, egy kétéves programról szóló javaslatot adnak át hamarosan a kormánynak.

Csakhogy közben az árstop által érintett termékek (a finomliszt, a 2,8 százalékos tej, a kristálycukor, a sertéscomb, az étolaj, valamint a csirke mell és far-hát, amiknek árát a tavaly októberi szinten kell tartaniuk a kereskedőknek) beszerzési ára folyamatosan emelkedik. Mint azt húsvét előtti cikkünkben írtuk,

• az étolaj kereskedelmi beszerzési ára közel 19 százalékot drágult október közepe óta – a napraforgóból készülő, nem árstoppolt margariné például majdnem 23 százalékot nőtt;
• a gabonák ára is jelentősen nőtt (a fekete-tengeri búzáé 31,5 százalékkal októberhez képest), ami komoly drágulást hozhat az árstop lejártával a lisztnél, de már észlelhető a kenyérnél is, az egykilós fehér kenyér átlagára októberhez képest 24 százalékos emelkedést mutatott márciusban;
• a sertéshússal kapcsolatban akkor Éder Tamás, a Hússzövetség társadalmi elnöke azt mondta, hogy míg október közepe és február között nem igazán változott a sertéshús ára, a márciusi-áprilisi hetekben 60 százalékos árrobbanást tapasztaltak (a sertészsír márciusban 10 százalékkal drágult októberhez képest);
• a csirkemell és a csirke far-hát esetében is szembetűnő a növekedés, amit a nem korlátozott árú csirkecomb esetében látható igazán: több mint 19 százalékos volt az emelkedés októberhez képest, vagyis az árstoppolt termékeknél is hasonló mértékű drágulást fedett el a kormányintézkedés;
• nem kerülte el az áremelkedés a tejtermékeket sem, ez látszik az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatbázisából: a nyerstej ára egy év alatt 20 százalékkal nőtt, de október és február között is 14 százalékos volt a drágulás. Ezt pedig követik azoknak tejtermékeknek az árai, amelyeket nem korlátoztak, a sajtok például egy év alatt 21,8 százalékkal drágultak a KSH legfrissebb, márciusi adatai szerint az elmúlt 12 hónapban.

Vagyis az árstop gyors kivezetése könnyen vezethet hirtelen dráguláshoz a kérdéses termékek esetében a boltokban, ami akár a kereslet gyors megugrását és ellátási problémákat is eredményezhet. Március elején hasonló volt tapasztalható a szintén árstopos üzemanyagok esetében, igaz ott más okozta a hirtelen keresletnövekedést.

Villámgyorsan vezetett be korlátozást az olcsó üzemanyag tankolására a kormány

Van elegendő üzemanyag az országban, marad az árstop is, ahhoz azonban, hogy normalizálódjon a helyzet, a kormány korlátozásokat vezetett be a visszaélésszerűnek tartott fogyasztás és a benzinturizmus ellen. A szokatlan időpontban tartott Kormányinfó után a rendelet is megjelent az intézkedésekről.

A kormány szándékairól mindenesetre az érintettek is csak találgatni tudnak, a hvg.hu körkérdésére sem az élelmiszertermelők, sem a kereskedők szervezetei nem tudtak beszámolni arról, hogy kaptak volna megkeresést.

A hvg.hu árstoppal kapcsolatos kérdésére a Felelős Élelmiszertermelők Szövetsége és a Hússzövetség is azt jelezte, hogy nem volt velük egyeztetés (ahogy annak bevezetésekor sem). Éder Tamás, a Hússzövetség társadalmi elnöke annyit tett hozzá, egyelőre arra készülnek, hogy május 1-jével lejár az intézkedés hatálya.

Van azonban, aki igyekszik az események elébe menni. „Sosem várom meg, hogy egy hintó megálljon a ház előtt, már küldtem egy levelet, amiben leírtam a véleményemet” – mondta a hvg.hu-nak Vámos György, a kiskereskedelmi láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, bár a levél tartalmát nem részletezte.

Iparági források ugyanakkor jelezték, hogy az élelmiszeriparban jelenleg nem a néhány árucikket érintő árstop kérdése a legégetőbb probléma, hanem a Covid idején elakadt ellátási láncok újraépítése és persze a leginkább az orosz–ukrán háborúra visszavezethető általános drágulás, akár a működéshez szükséges gázról, áramról, akár a szállításhoz szükséges üzemanyagról, akár az alapanyagokról van szó.