Alapkamatot emelt a jegybank, első alkalommal az óta, hogy Matolcsy György került az MNB élére. Az, hogy 0,6-ról 0,9 százalékra nőtt az alapkamat, megfelel a piaci várakozásnak. Az sem volt igazán váratlan, amit Matolcsy a döntés utáni sajtótájékoztatóján mondott: havi ciklikusságú alapkamat-emelési sorozat kezdődik, ami addig tart, amíg nem sikerül kordába szorítani az inflációt. De arra mindenképp jó volt a megszólalása, hogy megnyugtassa a piacokat és a döntést közvetlenül követő gyors esés után erősödni kezdjen a forint.

MNB / Youtube

A szigorítási ciklussal kapcsolatos információkhoz Patai Mihály alelnök annyit tett hozzá, hogy ez mennyiségi szigorítást is jelent, a jegybank nem növeli tovább mérlegét, sőt lehetőleg csökkenteni igyekszik azt.

Ritkán láthattunk eddig olyat, mint ami most történt: Matolcsy György súlyos bírálatot küldött a kormánynak. A Magyar Nemzeti Bank vezetése „elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott negyedik hadjáratát” - írta, ugyanis hibásnak tartja, hogy 5,9 százalékos hiánnyal tervezte a kormány a 2022-es költségvetést.

Matolcsy úgy véli, hogy a kiindulópont hibás, nem lehet a 2022-es az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már idén újraindult. Ezért sem lehet indokolt a hiány, ráadásul a válság idején felhalmozódott kereslet nem találkozik a kínálattal, ami kiugró inflációhoz vezet. Matolcsy szerint az igazi kockázat az, hogy ha a pénzpiacok fenntarthatatlannak ítélik a magyar gazdaságpolitikát, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot.

Az, hogy mit gondol Matolcsy a hiányról, egy dolog, erről ő csak véleményt tud mondani, a jegybanknak arra nincs hatásköre, hogy ebben a témában konkrét lépést tegyen. Annál fontosabb az, hogy vége a jegybank válság miatt bevezetett támogatott hitelprogramjának, az NHP Hajrának, vagyis leállítják az egyik legfontosabb pénzpumpát. A jegybank hűteni igyekszik a gazdaságot, a kormány viszont élénkíteni - ennek pedig még rossz vége lehet.

Amilyen serényen dolgozik a Fidesz kommunikációs stábja a szerény körülmények közt élő miniszterelnök képén, úgy sürögnek az építőmunkások a kormányfő valódi arcát mutató hatvanpusztai birtokon. A főhercegi majorság – sokmilliárdos beruházást követően – a nyáron elnyeri végső formáját. Műholdképek és a helyszínen készült felvételek alapján a HVG elkészítette a majorság méretarányos, háromdimenziós modelljét.

Megkérdeztük a kormányinfón Gulyás Gergelyt, hogy nincs-e itt a kormány szerint korrupciós kockázat. Ő az felelte: "itt egy majorságról beszélünk, ahol a gazdasági épületek vannak nagy többségben. A miniszterelnök úr édesapja esetén pedig egy évtizedek óta működő aktív vállalkozóról beszélünk, ezért mi e kettőt nem kötöttük össze eddig semmilyen formában". Arra a kérdésre, honnan tudni, hogy gazdasági épületekről van szó, Gulyás azt felelte: "Nekem a miniszterelnök úr mondta."

A hét képe: a hatvanpusztai birtok.

Áder János aláírta a melegellenes törvényt, Orbán Viktor pedig az EU-csúcson magyarázkodhatott. A miniszterelnöknek többen is azt vetették fel, hogy nem muszáj az EU-ban maradni, ha ennyire kirekesztő törvényeket fogadnak el az országban. De az Európai Parlament ülésén is össztűz alá került a kormány.

Fazekas István

Mielőtt nemzetközi botrány lett volna a törvényből, Orbán Viktor még a szovjet hadsereg kivonulásának évfordulóján tartott egy beszédet az EU jövőjéről. Ebben időnként még saját magának is, az unió működésének és a valóságnak pedig rendre ellentmondó víziót vázolt fel - a statisztikák alapján, amiket idézett, próbáltuk meg értelmezni az állításait.

Januárban még nagyon sürgős volt, hogy a szenátusokon átverjék a modellváltást néhány egyetemen, de azóta mintha megállt volna az idő, legalábbis csigalassúsággal alakulnak az alapítványok. Az Országos Bírói Hivatal feladata a civil szervezetek nyilvántartása, a nyilvánosan elérhető adatok között egyelőre nem szerepelnek az intézmények fenntartására létrehozandó, az április 30-i közlönyben felsorolt alapítványok. Pedig a civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény szerint haladéktalanul, de öt napon belül mindenképpen elérhetővé kell tenni a bejegyzett szervezetek adatait.

Ez pedig bizonytalan helyzetet teremt a dolgozók számára. Az ő közalkalmazotti státuszuk a törvény szerint a fenntartóváltással együtt szűnik meg. Fenntartót értelemszerűen csak akkor lehet váltani, ha a kifejezetten erre megalakult alapítványokat hivatalosan is bejegyzi a bíróság.

Hiába ad a kormány 219 ezer forint egyszeri támogatást az önfoglalkoztatóknak, egész szakmák maradnak ki ebből. A masszőrök közül például csak azok adhatják be a kérelmet, akik fürdőben dolgoznak, a többieket elutasítják. A dietetikusokról pedig egész egyszerűen elfeledkeztek.

MTI / Szigetváry Zsolt

Ráadásul az önfoglalkoztatók csak akkor jutnak ehhez a pénzhez, ha bevételük a 2021. június 8-a vagy a 2020. november 11-e előtti 6 hónapban legalább 30 százalékban a kedvezményezettként megjelölt főtevékenységből származott. Ez azért jelenthet gondot, mert a járvány miatti korlátozások idején sokan odahagyták a vállalkozásukat.

Határozatlan időre bezárt a siófoki Galerius fürdő, miután egy szakértői vélemény szerint a nem megfelelő szellőzés miatt omlik a plafon a fürdőtérben és a létesítmény használhatatlanná vált. Ez az a luxusfürdő, amelyről nemrég kiderült, hogy a tervek szerint a közelében akár 24 méter magas toronyház is épülhet a környékbeliek tiltakozása ellenére. A dolgozókat elbocsátották, noha két héttel ezelőtt, egy csapatépítő tréningen még azt az információt kapták, hogy mindenkinek megmarad a munkahelye.

Mi pedig, ha már a szokottnál korábban volt a durva hőség miatt riasztás, összegyűjtöttük, mi mindent tehet ilyenkor az ember, hogy ne őrüljön meg: nagyon nem mindegy, mit viselünk, és mit kenünk magunkra, ha a nyár legmelegebb időszakában vagyunk.