Meglátszik az Erste Bank idei első kilenc havi számain a koronavírus-járvány hatása. Január és szeptember között a pénzintézet működési bevételei a korábbi folyamatos bővüléssel szemben stagnáltak. A pénzintézet működési eredménye 5,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól főleg a beruházások és az amortizáció növekedése miatt. A koronavírus miatt elszámolt veszteség sem volt jelentéktelen, a hitelmoratórium miatt 2,7 milliárd forint kamatbevétel-kiesést kellett elszámolni – mondta el Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a pénzintézet első kilenc havi eredményeit bemutató online sajtótájékoztatóján.

A harmadik negyedév végére az Erste adózás utáni eredménye 29,8 milliárd forinttal maradt el a tavalyitól: a bank 12 milliárd forintos eredménnyel zárta az első kilenc hónapot.

A Babaváró a lakossági hitelezés üstököse

Az ügyfélhitelek állománya szeptember végén 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami részben a moratórium következménye is. Ugyanakkor az új hitelek kihelyezése lassult, összességében 17 százalékkal maradt alul az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest – tette hozzá Jelasity Radován.

A lakossági területen az első kilenc hónapban az új kihelyezések értéke több mint 3 százalékkal haladta meg a tavalyit, ezen belül az első negyedév még 83 százalékos bővülést mutatott éves összevetésben, míg a második negyedévben a növekedés üteme 30 százalékra lassult, a harmadik negyedév viszont 37 százalékos visszaesést hozott – ismertette Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.

A lakossági hitelezést egyértelműen a Babaváró hitel húzza. A Babaváró a fogyasztási hitelek esetében az új kihelyezések több mint felét adta és az év során az új kihelyezések volumene sem csökkent. A Babaváró hitel a lakossági hitelpiac üstököse, mely nagyrészt új keresletet generált, de – a bank becslései szerint – legalább 30 százalékot váltott ki a Babaváró nélküli hitelpiacból.

Már szinte mindenki felvette a Babavárót, akinek kellett?

Még soha nem vettek fel olyan kevés babaváró hitelt, mint augusztusban. Nem egyértelmű, hogy véget ért-e a hitel diadalmenete, vagy csak a nyár és a koronavírus nyomta rá a bélyegét a konstrukcióra.

A Babavárót felvevő ügyfelek ötöde-hatoda másmilyen hitelt is felvesz, vagyis sok keresletet előre hoz a konstrukció. Az Erste egyébként az első kilenc hónapban 74 százalékkal nagyobb összegben folyósított Babavárót, mint 2019 azonos időszakában. Közben a folyósított személyikölcsön-volumen 34 százalékkal csökkent – de Harmati László szerint a válságon túl ebben is szerepe lehetett a Babaváró kannibalizáló hatásának.

A legnagyobb kockázat: a munkanélküliség

A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – egy év alatt 18 százalékkal, 3435 milliárd forintra nőtt szeptember végére, ezen belül a befektetések aránya 58 százalék volt. A növekedéshez jelentős mértékben járult hozzá, hogy a fizetési moratórium bevezetése, valamint az, hogy a pandémiás helyzetben visszafogott fogyasztás következtében jelentősen, historikusan magas szintre bővültek a betétállományok.

Meghosszabbított hitelmoratórium: összegyűjtöttük, amit eddig tudni lehet

Az Országgyűlés kedden fogadta el a hitelmoratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. A további fél évre kitolt törlesztési szüneteltetés ugyanakkor nem vonatkozik minden adósra. Szakértővel gyűjtöttük össze, amit eddig tudni lehet az intézkedésről.

Vagyis a törlesztési moratórium miatt egyfelől több pénz maradt sok ügyfélnél, másfelől a válság miatt a háztartások igyekszenek spórolni.

Az Erste felmérése szerint lényegesen nőtt a lakosság magtakarítási motivációja.

Arra a kérdésre, hogy „Mennyit tenne félre 200 ezer forint pluszbevételből?” a válaszadók 37 százaléka mondta, hogy a teljes összeget, egy évvel ezelőtt csak 27 százalék tett volna félre minden fillért. Ugyanakkor 34-ről 27 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik semmit sem tennének félre a pénzből.

Jelasity Radován szerint a fenti tendenciák előre vetítik, mi várható a következő 3-6 hónapban: a bizonytalan környezetben folytatódni fog a betétállományok növekedése. Egyébként a nyár végén, párhuzamban a koronajárvány és az azzal kapcsolatos közhangulat enyhülésével a lakossági betétek növekedésében látható volt egy megtorpanás.

A mostani válság nagyban különbözik az előző, 2009-estől – véli Harmati László. A lakosságnak ezúttal nincsenek devizahitelei, a kamatok nem emelkednek, a lakásárak nem csökkennek (vagy legalábbis nem jelentősen, és ahol csökkennek, már rövid távon stabilizálódásuk, sőt akár emelkedésük várható). A hitelállomány sokkal egészségesebb, így mind az ügyfelek, mind a bankok sokkal jobb helyzetben vannak.

Jelenleg a munkanélküliség növekedése és azzal együtt a jövedelmek csökkenése a legnagyobb kockázati faktor. Magyarországon és a régió többi országában egyelőre moderált munkanélküliségi adatokat látni, azonban a munkaerőhiány megszűnése nem sok jót vetít előre.

A cégek is spórolnak

A vállalati üzletágban az új kihelyezések volumene idén az első kilenc hónapban 39 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, a hitelállomány azonban még így is 8 százalékkal bővült egy év alatt és elérte a 790 milliárd forintot.

Az új kihelyezések csökkenéséért elsősorban a kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos új kihelyezések jelentős visszaesése felel. A kereskedelmi célú ingatlanoknál a hitelállomány 9 százalékkal volt magasabb szeptember végén, mint egy évvel korábban, míg a kihelyezés 70 százalékkal esett vissza 2019 első kilenc hónapjához képest.

Az Erste az NHP Hajrá programban szeptember végéig 52 milliárd forintot folyósított, amely 10 százalékos, a bank vállalati hitelezésben elért piaci részesedését meghaladó mértékű kihelyezést jelent. A vállalati hitelállomány továbbra is jó minőségűnek mutatkozik.

A spájzolás természetesen a vállalkozásokra is jellemző volt: a vállalati betétállomány az év eleje óta 25 százalékkal nőtt.